Része-e Magyarország Mitteleuropának?

A Mitteleuropa fogalmat sokan a Friedrich Naumann lelkész 1915-ben kiadott híres művében szereplő terminussal azonosítják. Naumann nem határozta meg világosan a szó jelentését, ezért azt sokféleképpen értelmezték: a Bécs és Berlin közti szövetség megerősítésétől kezdve a Norvégiától Irakig terjedő államföderáción át egészen addig a leggyakrabban idézett képletig, miszerint Mitteleuropa nem más, mint Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia. Eszerint a két állam nem csak katonai, hanem gazdasági tevékenységét is összehangolná, például a vámok esetében, s később a politikáját is egyeztetné. „Elismerjük – írta Naumann –, hogy Magyarország számára ezek a lépések nem lesznek könnyűek. [...] Magyarország, mint nem német állam, Németország sorsának egy darabját a kezében tartja, hiszen ha úgy döntene, hogy elutasítja Mitteleuropa tervét, azt aligha lehetne megvalósítani. A magyarok tudják ezt; biztosak benne, hogy elsőrendű, nagy jelentőségű világtörténelmi döntést kell hozniuk.” Naumann azt persze nem állította, hogy Németországnak kellene az uralkodó hatalomnak lennie bármely Mitteleuropa-konstrukcióban. A Németországnak jutó politikai előnyök rejtve maradtak, talán azért, hogy az elgondolás elfogadhatóbb legyen a magyar politikusok számára.