1989 – a rendszerváltás éve. Magyarországon felpezsdül a közélet, klubok alakulnak, pártok szerveződnek, az emberek politizálnak, vitatkoznak, hirtelen minden lehetségesnek tűnik. Vállalkozások jönnek létre, új napilapok, folyóiratok jelennek meg. Már nyíltan lehet beszélni olyan témákról, amelyekről addig legfeljebb a titokban hallgatott Szabad Európa Rádióban esett szó, s amelyekről a nyomtatott sajtóban csak a propaganda hazugságait olvashattuk. A bulvárlapokban sorra jelennek meg a cikkek a magyar történelem „fehér foltjairól”, s az emberek óriási érdeklődéssel olvassák a leleplező – és bizony nem mindig tudományos igényességű – írásokat.

S vajon mi történik eközben az iskolákban? Mit mondhat a történelemtanár, akinek néhány hónapja még ellenforradalomnak kellett neveznie 1956-ot? A tankönyveket nem lehet ilyen hirtelen átírni. Nem véletlen, hogy a történelemtanárok körében merült fel az igény egy tudományos alaposságú, de népszerű stílusban íródó folyóirat létrehozására. Az akkor több lapot is alapító Ötlet Kiadó jóvoltából lehetőség is nyílt egy ismeretterjesztő magazin megjelentetésére. 1989 őszén megtörtént a bejegyzés, s kezdődhetett a tervezgetés, az arculat kialakítása. 1990 februárjában jelent meg az első szám, amelynek témája természetesen 1956 volt.

A lap neve is egyfajta elköteleződés volt: egyszerre szakítás a régi történe- lemszemlélettel és a régi rendszerrel. Amikor Julius Caesar átlépte a Rubicont – a határt –, tudta, hogy ez szakítás a senatus által képviselt hatalommal s egyben a régi renddel. A kocka el lett vetve. A névválasztáskor – nagyjából a nemzeti kerekasztal-tárgyalások vége felé – még senki nem lehetett bizonyos benne, hogy lesznek valódi választások, a vágyott rendszerváltoztatás sikerrel jár, s a régi rend bukni fog. Azokat az időket inkább a visszarendeződés jellemezte, mintsem az áttörés.

A lap ars poeticája kezdettől az volt, hogy jelenjenek meg a legfrissebb tudományos eredmények, s minden témáról a legkiválóbb szakértők írjanak – közérthető stílusban. Válasz volt ez a bulvárlapok sokszor szenzációhajhász cikkeire, de a tanárok és diákok oldaláról megjelenő igényekre is.

Mint minden jó mesében, ebben is voltak akadályok. Az első kiadó 6 szám után feladta, a második az 5. szám nyomtatása közben dobta be a törölközőt. Ekkor támadt a kényszer szülte ötlet (nomen est omen), saját kiadásban, saját alapítvány létrehozásával vegyük kezünkbe a sorsunkat. És a Rubicon nem csupán fennmaradt, hanem saját területén a legsikeresebb kiadvány lett az országban.

De mindez nem sikerülhetett volna olvasóink támogatása nélkül, akik immár több mint 30 éven át kitartottak mellettünk. Örök hálával tartozunk a támogatásukért. Önök nélkül egyszerűen nem léteznénk.

Rubicon Történelmi Magazin
Alapítva: 1989
Megjelenik évi 12 lapszám