Vajon Magyarország Nyugat-Európa keleti része, vagy Kelet-Európa nyugati határa? S létezik-e egyáltalán Közép-Európa mint geopolitikai valóság?
Bár e régiók földrajzi értelemben jól meghatározhatók, jelentésük és határaik a történelem során állandóan változtak. Még Európa fogalma is mást jelentett a Római és a Frank Birodalomban vagy a késő középkor idején.
A kontinens modern kori újratagolása a 16. századra tehető, amikor a nagy felfedezések és a gyarmatosítás dinamikus átalakuláshoz vezettek Európa atlanti sávjában – s ezzel egy időben megszületett a Habsburgok közép-európai monarchiája is.
A monarchia egy igazi – a modern szakirodalom által összetett államnak nevezett – államkonglomerátum volt. Egy osztrák történész találóan nevezi „rendi államok monarchikus uniói alkotta monarchikus uniónak és különböző tartományokból összeálló államok összetett államának”.
Az országok és tartományok egész sorából összeálló monarchia, bár I. Ferdinánd koronázását követően közel 400 éven keresztül fennállt, már a kezdetekben magában hordozta az I. világháború után bekövetkező szétesés magvait.
Részben ezt felismerve, részben valamely vélt vagy valós külső ellenséggel szembeni hatékonyabb fellépés reményében számos terv született Közép-Európa újjászervezésére, melyek közül a leghíresebbek a Kossuth-féle Dunai Konföderáció, a Ferenc Ferdinándhoz kötött Nagy-ausztriai Egyesült Államok vagy éppen a német Mitteleuropa-terv.
De vajon volt-e valóságalapja ezeknek a terveknek, vagy a képzelet utópisztikus szüleményei voltak csupán? Valóban csapdahelyzet volt a magyarság és a nemzetiségek együttélése? És milyen válaszokkal szolgál a történelem Közép-Európa évezredes sorskérdéseire?
Fedezze fel a válaszokat a legújabb Rubiconban!
Milyen formában szeretne olvasni?