Az 1970-es években őstörténet-kutatásunkat László Gyula „kettős honfoglalás” elmélete hozta lázba.
Ennek lényege, hogy a magyarság egyes csoportjai jóval a honfoglalás előtt bebocsátást nyertek az Avar Kaganátusba, ezért Árpád népe jelentős számú magyarságot talált Kárpát-medencében.
László Gyula több évtized során érlelte ki elméletét, amelyben az avar tömegek fennmaradása és magyar uralom alá kerülése mellett foglalt állást. Meggyőződése szerint az el nem szlávosodott avarság zöme hun származású volt, és ezen a néven szerepel a magyar krónikák lapjain.
Azt ma már világosan látjuk, hogy az államiságukat elvesztő avarok nem haltak ki, hanem a berendezkedő Magyar Nagyfejedelemség köznépévé váltak. Afelől viszont megoszlanak a vélemények, hogy ezen „avar” népen kik értendők, s lehettek-e közöttük magyarok.
A legújabb Rubiconban a 25 éve elhunyt László Gyula, a múlt századi magyar régészettudomány egyik kimagasló egyéniségének munkásságába nyerhet betekintést, a kettős honfoglalás elméletétől a honfoglaló magyarok életmódjáig és hitvilágáig.
Vajon milyen fogadtatásban részesült elmélete a múlt században, és hogyan értékelhető most?
Fedezze fel a válaszokat a Rubicon 2023/9. lapszámában!
Milyen formában szeretne olvasni?
