Győr országunk egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő városa.
Fontosságát a történelem terepén helyzetének stratégiai jelentősége adta, amit már az ókori rómaiak is felismertek, s Arrabona néven fontos katonai szerepe volt egy világbirodalom határvidékén.
Az államalapítás idején Szent István püspöki székhellyé tette, de a történelemkönyvekbe elsősorban hadiesemények révén került be. Hol a Nyugat kapujaként, hol a Nyugat pajzsaként bizonyította fontosságát.
A török időkben várfalai Bécset is védték, később Napóleon itt győzte le az osztrák hadakat, Görgei pedig itt igyekezett feltartóztatni a császári erőket; az első világháború után bevették a románok, a második után a szovjetek. Ez utóbbinak tragikus mozzanata volt Apor Vilmos vértanúhalála.
A modern időkert már Horváth Ede és a Rába gyár, Markó Iván és a Győri Balett vagy Verebes József és a győri futball-láz szimbolizálja.
De vajon miért ennyire különleges Győr szerepe a magyar történelemben? Hogyan vált az évszázadok során először erődvárosból szabad királyi várossá, majd a későbbiekben kalmárvárosból gyáripari központtá? És milyen kulturális örökséget köszönhetünk neki?
Fedezze fel a válaszokat a Rubicon legújabb számában, amelynek témája: Győri századok.
