Új hadsereg, új tisztikar?

Az új magyar haderőnek a magvát a Szegeden 1919. június 6-án megjelent hadügyminiszteri rendelet alapján szervezni kezdett Nemzeti Hadsereg adta (volna). A Szegeden működő ellenforradalmi kormány hadügyminisztériumának rendelete szerint a "vörös terror leküzdésére, valamint a törvényes rend és a biztonság helyreállítása céljából 'Magyar nemzeti hadsereg' felállítása rendeltetett el”. Ennek a hadseregnek – amely egyelőre csak alakulóban volt – a tagjai olyan megbízható tisztek és altisztek lehettek, akik 1918. október 31-éig ténylegesen szolgáltak, még nem töltötték be az 50. életévüket, a világháborúban legalább 12 havi arcvonalbeli vagy vezérkari szolgálatot teljesítettek. Nem számított kizáró oknak, ha az 1918. október 31-ét követő időszakban nyugállományba helyezték őket.

A hadsereg szervezését meghirdető hadügyminisztérium ezen megbízható tisztek és altisztek mellé a későbbiekben önként jelentkező tiszteket és altiszteket, valamint legénységet szándékozott bevonni, s kevés jelentkező esetén a behívást kívánta alkalmazni.

Az így megszervezni kívánt, illetve szervezés alatt álló hadsereg tiszti állománya kezdetben a Szegeden és környékén lévő hivatásos, valamint tartalékos tisztekből verbuválódott, mivel a hivatásos és tartalékos tisztek döntő többsége ekkor még a Tanácsköztársaság Vörös