Duna-parti gyilkosságok

A ma­gyaror­szá­gi nyi­las ura­lom tör­té­ne­té­hez ter­ro­risz­ti­kus in­téz­ke­dé­sek és cse­lek­mé­nyek so­ro­za­ta tar­to­zik. E fé­l­é­ves idő­szak ke­gyet­len­ke­dé­sei, mé­szár­lá­sai kö­zül kiemel­ked­nek azok a gyil­kos­sá­gok, ame­lyek a fő­vá­ros­ban, a Du­na part­ján tör­tén­tek. Eze­ket a ki­vég­zé­se­ket el­ső­sor­ban a vé­reng­zés gro­teszk kö­rül­mé­nyei te­szik egye­di­vé. Mi­köz­ben Bu­da­pes­ten ját­szot­tak a mo­zik, jár­tak a vil­la­mo­sok, és az új­sá­gok a fut­ball­mér­kő­zé­sek ered­mé­nyeit tag­lal­ták, a vá­ros köz­pont­já­ban, azo­kon a he­lye­ken, ame­lyek­re min­den Bu­da­pest­re ér­ke­ző tu­ris­ta is el­lá­to­gat, min­den­nap tö­meg­gyil­kos­sá­gok­ra ke­rült sor. Eh­hez ha­son­lít­ha­tó gyil­kos­ság­so­ro­za­tok más eu­ró­pai nagy­vá­ro­sok­ban nem for­dul­tak elő. Az or­szág szí­vé­ben el­kö­ve­tett ki­vég­zé­sek ezért ele­ve­nen él­nek a bu­da­pes­ti la­kos­ság egy ré­szé­nek em­lé­ke­ze­té­ben, to­posz­ként je­len van­nak a kor­szak­ról szó­ló iro­dal­mi mű­vek­ben, és tár­gya­lás­ra ke­rül­tek a szak­tör­té­né­szi mun­kák­ban is. Ezek­nek a cent­rá­lis je­len­tő­sé­gű és jól lo­ka­li­zál­ha­tó ese­mé­nyek­nek az elem­zé­se kö­ze­lebb vi­het a nyi­las­ ter­ror megis­me­ré­sé­hez. Kik, mi­kor és hol kö­vet­ték el eze­ket a gyil­kos­sá­go­kat? Kik és mennyien vol­tak az ál­do­za­tok? Mi­lyen kö­rül­mé­nyek kö­zött zaj­lot­tak a vé­reng­zé­sek, mi be­fo­lyá­sol­ta me­ne­tü­ket?