Franciaország 1940 júniusában megalázó vereséget szenvedett a náci Németországtól, aminek következtében a rendkívüli mértékben megosztott ország – Janushoz hasonlóan – két arcát mutatta a germán „felsőbbrendű faj” uralma által veszélyeztetett Európának: a német megszállókkal kollaboráló, valamint az országon belül és kívül ellenálló államét. 1945-ben a „fele győztes” Franciaország, jórészt Charles de Gaulle elszántságának, kitartásának köszönhetően mégis – mint az első világháború befejezésekor – Németország legyőzői között szerepelhetett. A franciák eleinte Németország semlegesítését, továbbá a Saar-vidék Franciaországhoz csatolását és a Ruhr-vidék nemzetközi fennhatóság alá helyezését kívánták elérni.
1948-tól kezdve azonban Franciaország – a hidegháború strukturális kényszereihez való alkalmazkodásból következően – teljesen új helyzettel találta magát szemben: radikálisan át kellett gondolnia Európához, mindenekelőtt Németországhoz fűződő viszonyát, s Franciaország, egy történelmi fordulatot végrehajtva, az európai integrációt választotta.
1870-től 1947-ig az alapvető kérdés
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
