Ezerkilencszáznegyvennégy kora őszén a magyar városok, falvak utcáin furcsa plakát jelent meg. A rémisztő falragaszon lesoványodott nőkkel és férfiakkal megrakott marhavagon-szerelvényt lehetett látni. Az utolsó kocsi végén őr gyanánt a halál szimbóluma, egy csontváz ült a Vörös Hadsereg egyenruhájában. A vagon oldalán tábla volt, rajta a célállomás: SZIBÉRIA.
Vajon gondoltak-e erre a plakátra azok a százezrek, akiknek tényleg ez lett a sorsuk? Vajon hányan lettek volna inkább öngyilkosok, ha tudták volna, mi vár rájuk a Szovjetunióban? Ám miért olyan különös ez, hisz a hadifogolysors, a hadifogolykérdés minden háború természetes velejárója. A foglyokat régen kiváltották vagy kicserélték egymással a szembenálló felek. Újabban nemzetközi konvenciók értelmében a fogságba esetteket a fegyverszünet vagy a békekötés után küldik haza a győztes hatalmak. Ezt a gyakorlatot a második világháborúban csak a nyugati hatalmak követték, a totális államok, Németország és a Szovjetunió azonban ellenségeiknek nemcsak katonai legyőzésére, hanem anyagi, demográfiai megsarcolására is törekedtek. Mind a német, mind a szovjet magatartást a zsákmányszerzés és a túszszedés, a bosszú és a tömeges megtorlás igénye határozta meg.
A magyarságnak mindkét megszállásból kijutott. A németek közel 500 000 magyar zsidót deportáltak, közülük 400 000-en haltak mártírhalált. A szovjet megszállással folytatódtak a tömeges elhurcolások. A Vörös Hadsereg
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.