A borosjenői és szegedi gróf Tisza család címere

A már a 17. század elején is nemesként említett bo­rosjenői Tisza családból szár­mazó Tisza Lajosnak Ferenc József király 1883. december 27-én kelt legfelsőbb elhatározásával „különösen Szeged re­constructiója művének sikeres végrehajtása körül szerzett kitűnő érdemei elismeréséül a »borosjenői« ne­mesi előnév mellé a »szegedi« előnév felvehetésének megengedésével a magyar grófi méltóságot” adományozta, ennek jeléül kibővítve a család ősi címerét is.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött grófi diploma egy főnemesi címer szinte minden elkép­zelhető összetevőjét felvonultató címerfestményét Carl Krahl akkori ud­vari cí­mer­fes­tő (1819–1891) festette meg az oklevélben olvasható ma­gyar nyelvű címerleírásnak meg­felelően.

A bővítéssel alkotott ma­gyar arisztokrata címereknél megszokott módon a szívpajzsban találjuk a család eredeti nemesi címerét: kék mezőben zöld pázsiton egy páncélos, magyar vitéz áll, aki jobbjában szablyára szúrt török fejet, baljában három arany búzakalászt tart. Az összesen nyolc részre osztott nagypajzs első mezejében Bihar vármegye nádast, halakat, sziklát, szőlőfürtöket és búzakévét ábrázoló, 1838. évi címere látható. A második és ötö­dik mezőben Szeged szabad királyi város ezüsttel és kékkel hasított, (heraldikai) jobb oldalt két vörös harántpólyát, bal oldalt a hasítóvonalból kinövő koronás, lábával jogart markoló, hasított kétfejű sast mutató, 1837-ben megváltoztatott, második címere található. A harmadik és a hatodik mező a Fővárosi Közmunkák Tanácsának címerét, azaz Pest és Buda egymással hasított és szívpajzsként Magyarország címerére helyezett címereit ábrázolja. A negyedik és hetedik mezőben egy ez idáig meg nem fejtett hovatartozású címer található, amelynek mibenlétére a többivel ellentétben az oklevélszöveg sem ad támpontot: fekete mezőben arany cölöp előtt álló ezüstelefánt. 

A nagypajzsba alulról betolt aranyékben Tisza Lajos névjele látszik. A pajzs felső szélén grófi rangkorona nyugszik, felette pedig három koronás, pántos sisak a sisakdíszekkel: a kö­zépsőn a Tisza-címerhez tartozó, fekete sasszárnyak közt a koronából kinövő pajzsbeli vitéz, a (heraldikailag) jobb ol­dalin Szeged ezüstbáránya, a bal oldalin pedig egy, a pajzs­belivel egyetemben azonosítatlan ezüstelefánt látható. Az egész címert jobbról egy természetes tigris, balról pe­dig egy fekete-arany griff tartja, melyek ornamentikus ta­lapzaton állnak, amelyről egy vörös szalag függ a Persevero, azaz Kitartok jelmondattal. Az egész fent leírt címert