Telegdi Kovách László, a többféle tőkés vállalkozással is próbálkozó ügyvéd írta Debrecenről még az 1930-as évek végén: „ezen város inkább szántóvetők lakhelye, mint mesterembereké s művészeké. Minden lakos – a sajátlagos földmívelőt kivéve – két mesterséget gyakorol; a csizmadia, varga, kereskedő, pap, ügyvéd, tanító egyszersmind földmívelő – elannyira, hogy szoros értelemben vett hivatásuk csak mellékes. S így egészen meg van a dolog fordítva [mint] a külországi városokban, hol a mesterembereknek majd semmi ösmeretük nincs a földművelésről.”
Jó negyven évvel később, 1882-ben egy másik debreceni közíró, Zelizy Dániel szinte semmi változást nem tapasztal. Azt írja Debreczen sz. királyi város egyetemes leírása című munkájában, hogy „a földmívelés és állattenyésztés talán legelső helyen említendő a lakosság foglakozásai között. A mezőgazdaság sokkal nagyobb kört tart magához lekötve, mint ezt a népszámlálás 1881-évi adatai feltüntetni képesek”.
Korlátozott tulajdonjogA mezőgazdaság túlsúlya a középkor és a kora újkor századaiban még ugyanúgy nem volt jellemző Debrecenre, mint a Telegdi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
