A korábbi vendégfogadók helyébe lépő szállodák az új tömegközlekedési eszköz, a vasút elterjedésének köszönhetik gyors felemelkedésüket. Amíg a hagyományos vendégfogadók a városok határában, az országutak mentén telepedtek meg, hogy tágas istállóikkal a lovas hintókon vagy kocsikon érkező utasok rendelkezésére álljanak, addig a 19. századi városi szállók a vasúti pályaudvarok közelében vagy velük egybeépülve teljesítették funkciójukat. Az iparosodás és urbanizáció korának civilizációs vívmányait külső megjelenésével, a sajátos szálloda-építészet stílusjegyeivel is kifejező intézmény fő „hivatása” a testi kényelem, higiénia és a szórakoztatás sokrétű feladatainak egyidejű teljesítése lett. Ebből fakadt a szálloda mintaadó, kulturális kezdeményező szerepe. Ugyanez a forrása annak is, hogy a szálló – inkább, mint manapság – a modern nagyvárosi nyilvánosság mikrokozmosza lett, korabeli angol lapvélemény szerint „szinte egy kisváros egyetlen fedél alatt”. A földszinti éttermek, kávéházak, üzletek és egyéb szolgáltató intézmények nemcsak a szállóvendégeknek, hanem a fogyasztani és szórakozni vágyó helybélieknek is kedvelt zarándokhelyei lettek.
A szállodaépítés a kiegyezést követően lendült fel a fővárosban. A szállóalapítások igazi fénykora azonban a századforduló időszaka, ekkor alakult ki Budapest – a későbbiekben sem igen módosuló – szállodahálózata. A szállodaépítkezés egyszerre igazodott a lassanként metropolissá váló Budapest növekedési ritmusához, valamint az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.