A kiegyezést követő évtizedekben robbanásszerű növekedésnek indult a Pest és Buda egyesítésével megerősödő magyar főváros.
A dinamikus társadalmi és gazdasági folyamatok gyökeresen átalakították a nagyvárosok mindennapjait. A társas élet új színterei jöttek létre. A pesti kávéházak a kötetlen beszélgetések mellett otthont adtak az üzleti, a politikai, sőt a szépirodalmi életnek is.
A felszabadult szórakozás egyik színhelye a Városliget volt, ahol az Angol Parkban, a vurstliban, a sétatereken „minden rendű és rangú ember” kikapcsolódhatott. A mondén élet központja a varietéknek (Arizona bár, Moulin Rouge) otthont adó pesti Broadway, a Nagymező utca volt. Tömegeket vonzottak a modern kor amfiteátrumai, a futballpályák.
Azonban a sokszínű, zsúfolt, kozmopolita metropoliszban megnőtt a bűncselekmények lehetősége és gyakorisága, s ezzel együtt létrejött egy többé-kevésbé rejtett világ. A „tisztességes” lakosságtól részben elkülönülő, mégis azzal elválaszthatatlanul összefonódó „párhuzamos társadalom”, amit a korabeli gondolkodás szerint a nyomor, a szegénység, a kilátástalanság és a bűnözés jellemzett.
A Nagy Háborút követő két évtized tovább rontotta a helyzetet: a különböző kábítószerek hirtelen aggasztó mértékben kezdtek terjedni a város éjszakai életében.
De miért vált a kábítószer „őrületté” a budapesti éjszakában? Hogyan szórakozott a 20. századi polgárság? És hogyan vált a belváros a béke, a külváros pedig a bűnözés helyszínévé?
Fedezze fel a válaszokat a Rubicon 2023/10. lapszámában!
Milyen formában szeretne olvasni?
