A király személye körüli minisztérium nem egy meghatározott kormányzati feladat betöltésére, hanem a jogfolytonosság követelményéből – a ’48-as törvények helyreállításaként – született egy olyan korban, amely a valóságban csak bizonyos megszorításokkal jelentett jogfolytonosságot. A közös ügyes kormányzás gyakorlata a király személye körüli miniszter bürokratikus ténykedését feleslegessé tette. Ám veszélytelenebbnek látszott egy vitatható intézményt fenntartani, mint bevallani, hogy a „jogfolytonosság” sok vonatkozásban látszat csupán, hogy a császár és király tanácsadói sorában a bécsi magyar minisztereknek nem jut feltétlenül kitüntetett hely és szerep. A rendszerbe belefért, hogy a király személye körüli miniszternek befolyása legyen a döntésekre, amint az is, hogy a miniszter pusztán a király mellett reprezentáló magyar nagyúr legyen. A hatáskört megszabó jogszabályt vagy az annak alapjává váló precedenst – jórészt – maga a miniszter töltötte meg tartalommal.
1867-ben
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.