Születés és halál a kora újkorban

Thomas Robert Malthus (1766–1834) népesedésről szóló, terjedelmes tanulmányának első kiadása 1798-ban névtelenül jelent meg. Az 1803-as, második kiadáson már ott volt a szerző neve, aki munkáját átírta, s néhány, ellenérzésekkel fogadott részt kihagyott. Több-kevesebb módosítással további kiadások jelentek meg, de az 1826-os, hatodik változat hangvétele is kihívóan éles maradt.

Malthus nem fogadta el, hogy az embernek magától értetődő joga lenne a megélhetéshez. Szerinte csak annak van joga a megfelelő életkörülményekhez, aki képes azt biztosítani önmagának, s a társadalomtól senki nem követelheti meg, hogy eltartsa. A házastársaknak éppen ezért elemi kötelességük lenne vigyázni arra, hogy csak annyi gyermekük szülessen, ahánynak az eltartásáról gondoskodni tudnak. A népesség lélekszáma és a rendelkezésre álló élelem mennyisége közötti arány ugyanis könnyen felborul. Úgy vélte: „biztonsággal állítható, hogy ha a népesedést semmi sem gátolja, a megkétszereződésre huszonöt évenként sor kerül, vagyis a növekedés mértani haladvány arányú.” Ezzel szemben azt feltételezte,