IV. Iván és I. Péter

A IV. Iván és I. Péter közötti lehetséges párhuzam ötlete nem ismeretlen a történetírás számára. Érdemben először Konsztantyin Kavelin alkotta meg Nagy Péter tragikus sorsú elődjének, a nagyra hivatott, ám korának viszonyai között kibontakozni képtelen uralkodónak a koncepcióját Pillantás a régi Oroszország jogi létére című 1846-os tanulmányában: „Történelmünknek ezt az átmeneti időszakát […] az orosz történelem két óriása, IV. Joann és Nagy Péter határolja: az egyik megkezdi, a másik befejezi és megnyitja az újat – kezdi Ivánról szóló eszmefuttatását Kavelin. – Feltűnően megegyeznek törekvéseik tevékenységük irányultságát tekintve. Ez is, az is ugyanazt a célt követi […] Nagy Péter mélyen tisztelte IV. Joannt, példaképének nevezte, és maga fölé emelte. Péter uralkodása folytatása volt Joann uralkodásának. Utóbbi befejezetlen, félúton megálló reformjait folytatta Péter.” (És valóban. Az I. Péter által Anna lányának 1722. január 27-i születésnapjára emeltetett diadalíven IV Ivánt is megörökítették ezzel a felirattal: „Incepit” [Elkezdte]. Péter alakjához pedig azt írták: „Perfecit” [Tökéletesítette]). 

A továbbiakban a két történelmi személyiséget tulajdonságaik alapján veti össze a szerző, majd Iván végső sikertelenségének okait boncolgatja. „Az energikus, szenvedélyes, poétikus – kevésbé reális, mint utódja – természettel megáldott Joann végül összeroskadt az ostoba, félpatriarchális […] értelem nélküli közeg nyomása alatt, amelyben neki élnie és munkálkodnia ítéltetett. Sok évig életre-halálra küzdött vele, de nem