Amikor 1848 márciusában báró Josip Jellasics határőrezredest a sors váratlanul Horvátország, Szlavónia és Dalmácia báni méltóságába emelte, a korábban közel hét évszázadon át jól működő államközösségben élő magyarok és horvátok viszonya már évtizedek óta feszült volt. A konfliktus a nemzeti-nemzetállami eszme értelmezése körüli ellentétekre vezethető vissza. A horvát nemesség az 1790-es budai országgyűlésen a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéről szóló törvény vitája során összeütközésbe került a modernnek számító nemzeti követeléssel előálló magyar nemességgel. Ezzel fél évszázados magyar–horvát közjogi csatározás kezdődött, amely nagymértékben elmérgesítette a horvát és a magyar rendek viszonyát.
A horvát nemzeti mozgalomA horvát nemesség részben Horvátország autonómiáját féltette, részben pedig saját hivatalviselési esélyeit látta veszélyeztetve abban, hogy az évszázadok óta közvetítő nyelvként szolgáló latin helyett a magyart kívánják a hivatalok nyelvévé tenni. A horvát nemesség ragaszkodása a latin nyelvhez uralkodói támogatásra lelt, s ezzel voltaképpen akadályozta a magyar nyelv „diplomatikai” rangra emelését a szűkebb Magyarországon is.
A megoldás első pillantásra
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
