A jobbágy állapotának legfontosabb megkülönböztető vonása személyi és dologi jogainak csonkasága volt. Ahhoz, hogy szabad ember, másokkal egyenlő állampolgár és szabad tulajdonos legyen, ezeket kellett megszüntetni. Az 1848. április 11-én szentesített törvények fő célkitűzése ennek megvalósítása volt. A birtokbírhatás jogának 1844. évi kiterjesztése a jobbágyokra már felszámolta azokat a különbségeket, amelyek a jobbágy személyi jogait a földtulajdonszerzés tekintetében a nemesekkel (és polgárokkal) szemben korlátozták.
A jobbágyterhek megszüntetése1848 áprilisában az úriszékek megszüntetése felszámolta a jobbágyok felett érvényesülő úri joghatóságot (jurisdictio), az egyházi tized eltörlése pedig azt a különbséget, ami nemesek és jobbágyok között azáltal jött létre, hogy az előbbiek nem, az utóbbiak viszont fizettek egyházi tizedet. A népképviselet törvénybe iktatása (cenzus alapján) választóvá és választhatóvá tette a volt jobbágyokat is, s (legalább részben) megszüntette azt a különbséget, ami jobbágy és nemes között a képviselet tekintetében fennállott. A közteherviselés kimondása szintén a személyi jogok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
