Volt-e Sztálinnak Magyarország-politikája? Hiszen alig van nyoma annak, hogy bármilyen konkrét elképzelése lett volna Magyarország jövőjéről. Nem akarta különösebben megbüntetni, mint egy ideig Németországot, nem tekintette szövetségesnek, mint egy ideig Jugoszláviát. Számára Magyarország megszállt ország volt, amelyről nem akart lemondani, mert természetétől idegen volt önként feladni azt, amit egyszer megszerzett. Amikor 1947-ben kiderült, hogy a megszállás tartós maradhat, nem azért szorgalmazta a szocializmus építését, mert úgy gondolta, Magyarország jobban megérett a szocializmusra, mint Olaszország vagy Görögország, hanem mert így igazíthatta az ország társadalmi rendjét a birodaloméhoz.
Ha egy államférfinak nincs saját elképzelése valamilyen megoldandó problémáról, tanácsadói vagy hivatalai javaslatokat dolgoznak ki számára. Csakhogy utolsó éveiben Sztálin gyanakvással fogadta mások ötleteit és kezdeményezéseit, ezért sem a Külügyminisztérium, sem a KB különböző osztályai nem doloztak ki tervezeteket Magyarország (vagy Románia, Csehszlovákia) jövőjéről.
A külpolitikával, külföldi pártkapcsolatokkal foglalkozó KB-osztály Sztálin életének utolsó évtizedében az állandó átszervezés állapotában volt, sokkal kisebb létszámmal működött, mint
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
