Éppen 40 évvel ezelőtt, 1968-ban vezették be az új gazdasági mechanizmust. A gazdasági reformnak több mint egy évtizedre visszanyúló elmélettörténeti előzménye és a rendszerváltásig (egyesek szerint még azon is túl) nyúló következménye volt. Az irányítási rendszer reformját – mint általában a reformokat – az 1960-as évek közepére egyre feszítőbbé váló gazdasági helyzet kényszerítette ki. A válság ekkor még nem volt olyan mély, hogy a megújítással óhatatlanul együtt járó érdeksérelmek és ellenállások a változásokat eleve kudarcra ítélték volna. Eleinte kedvezett a nemzetközi háttér, mivel több szocialista országban is reformokkal kísérleteztek. Az új irányítási szisztémának voltak pozitív következményei, de annak az 1967-ben megfogalmazott alapvető követelménynek, hogy a reform valamennyi piacon és a külkereskedelemben is tegye lehetővé a népgazdaság „kiegyensúlyozott fejlődését”, nem sikerült eleget tenni. A csehszlovákiai bevonulás után kedvezőtlenné vált a magyar reform nemzetközi háttere. A mérsékelt liberalizációval együtt járt az árak lassú, de állandó emelkedése, ami a közvéleményben egyfajta bizonytalansági érzés eluralkodásához és a szektás-dogmatikus erők ellentámadásához vezetett. A reformot hivatalosan nem vonták vissza, ám az 1970-es évek a gazdasági mechanizmus jó néhány alapelvét megkérdőjelezték. A fordulatot a reform iránt elkötelezett politikai vezetők leváltása pecsételte meg. A „fékeket” nem kiengedték, hanem még inkább behúzták.
Először
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.