Prága, Párizs és Budapest

Ha ma­gam­ban 1968-ra gon­do­lok, min­dig két vá­ros­név jut az eszem­be: Prá­ga és Pá­rizs. Lát­szó­lag Prá­ga volt fon­to­sabb Ma­gyaror­szág szá­má­ra, hi­szen ami Prá­gá­ban tör­tént 1968-ban, bi­zo­nyos ér­te­lem­ben 1956 foly­ta­tá­sá­nak tűnt. Ne fe­led­jük, nem­csak ter­mé­sze­ti föld­ren­gés­öve­ze­tek lé­tez­nek, ha­nem po­li­ti­kaiak is. Ma­gyaror­szág 1945 és 1989 kö­zött egy ilyen föld­ren­gés­öve­zet­be tar­to­zott, és eb­ben az öve­zet­ben egy­szer az egyik, más­kor a má­sik vá­ros­ban ren­gett a föld. Vol­tak ki­sebb ren­gé­sek, na­gyobb ren­gé­sek és utó­ren­gé­sek is. 1956 volt a leg­na­gyobb ren­gés eb­ben a föld­ren­gé­si öve­zet­ben, de Ma­gyaror­szág szá­má­ra fon­to­sak vol­tak a ko­ráb­bi ren­gé­sek és a ké­sőb­biek is, töb­bek kö­zött az, ami ’68-ban Cseh­szlo­vá­kiá­ban tör­tént, és amit Prá­ga ne­ve fém­je­lez.

A prá­gai ta­vasz a nyil­vá­nos­ság dia­da­la volt. Nos, ez óriá­si do­log. A nyil­vá­nos­ság annyit je­lent, hogy van­nak