Az Oszmán Birodalom több mint hatszáz éves fennállása során páratlan alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot. Habár a 21. századból visszatekintve a muszlim "Kelet" esetében általában nem a megújulásra való képesség tűnik a legmarkánsabb vonásnak, az Oszmánok azonban eleve a hagyományos muszlim világ és a keresztény Európa határán vetették meg a lábukat, és épp ennek a "két lábon állásnak" köszönhetően voltak képesek a 16. századra a muszlim világ vezető hatalmává válni. Különösen erős volt ez a kettősség a birodalom hadszervezetének esetében, ami egészen a 19. századig szervezetében, mentalitásában, technikáiban egyszerre táplálkozott a Kelet és Nyugat hagyományaiból és újításaiból.
A dinasztia alapítója, Oszmán még csupán egy kis emírség ura volt Kis-Ázsia nyugati részén, a bizánci határon, aki csupán saját nomád türkménjeire és a bizánci határvidékre érkező muszlim "gázikra" (hitharcosokra) számíthatott. Az első szultánok személyes katonai kísérete így csupán néhány száz főt számlált. A térség hatalmi kultúrája és hagyományai azonban nagyon gyorsan átalakították az Oszmán-dinasztia államát…
A Bizánc Birodalom keleti határainak védelmét hagyományosan ellátó határőrök, az akritaszok ugyanis hamarosan tömegesen álltak át a kedvezőbb életfeltételeket kínáló Oszmánokhoz, s nekik köszönhetően születhetett
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
