A szekszárdi szőlő és bor története

Szek­szárd a ma­gyar bor egyik fő­vá­ro­sa. A me­gye­szék­hely ven­dé­gei 4900 pin­ce kö­zül vá­laszt­hat­ják ki a szá­muk­ra leg­han­gu­la­to­sab­bat, több bor­ház a vi­lág bár­mely tá­ján elis­me­rés­sel íz­lelt ne­dű­vel ked­ves­ke­dik a szak­ér­tő ínyek­nek. Éven­te szep­tem­ber­ben a szü­re­ti fesz­ti­vál vonz tíz­ez­re­ket, má­so­kat a Már­ton-na­pi új­bor­bí­rá­lat, a Szent György-na­pi bi­ka­vér ün­ne­pe hí­vo­gat. Az 1993-ban az Év Bo­rá­szá­vá vá­lasz­tott Vesz­ter­gom­bi Fe­renc ve­ze­té­sé­vel mű­kö­dő csa­lá­di vál­lal­ko­zás a 18. szá­zad­ban je­les hegy­bí­rót adó fa­mí­lia sző­lő- és bor­sze­re­te­tét mu­tat­ja. Az egy­kor nagy­köz­sé­gi bí­rót adó Tak­le­rek kö­zül Fe­renc 2005-ben kö­vet­te az Alis­ca Bor­rend fő­po­hár­no­ká­nak di­cső­sé­gét. A Bor­deaux-ban meg­tar­tott nem­zet­kö­zi bor­ver­seny­­ről év­ről év­re arany­érem­mel tér­nek ha­za az in­nét in­du­lók. Az ő üz­le­ti ér­de­ke­ket meg­ha­la­dó szak­ér­tel­mük és ha­gyo­mány­tisz­te­le­tük az újabb nem­ze­dé­kek­ben tu­da­to­sít­ja a sző­lő- és bor­kul­tú­ra va­ló­di je­len­tő­sé­gét.