rubicon

Magyar olimpia

Füstbement tervek
6 perc olvasás

Az olim­pia­tör­té­net szá­mos eset­ben em­lí­ti Bu­da­pes­tet a pá­lyá­zók kö­zött. Ám tud­ni kell, hogy a mai ér­te­lem­ben vett pá­lyá­za­ti rend­szer­ben Bu­da­pest egye­dül az 1960-as pá­lyá­zat so­rán mé­re­tett meg. 1916, 1920, 1936 és 1944 ese­té­ben még nem le­he­tett a mai ér­te­lem­ben vett pá­lyá­za­ti rend­szer­ről be­szél­ni. De ter­vek min­dig lé­tez­tek…

Mi, ma­gya­rok, jó­for­mán az olim­piai moz­ga­lom megala­pí­tá­sa óta vá­gyunk ar­ra, hogy olim­piai já­té­ko­kat ren­dez­hes­sünk Bu­da­pes­ten. Az el­ső le­he­tő­ség már 1895-ben meg­csil­lant. Co­u­ber­tin bá­ró ugyan­is, ami­kor úgy lát­szott, hogy a gö­rö­gök – gaz­da­sá­gi ne­héz­sé­gek és po­li­ti­kai bi­zony­ta­lan­ság miatt – nem ké­pe­sek meg­ren­dez­ni az el­ső já­té­ko­kat, le­vél­ben ke­res­te meg Ke­mény Fe­ren­cet, a ma­gyar NOB-­ta­got, hogy a bu­da­pes­ti ren­de­zés le­he­tő­sé­gé­ről ér­dek­lőd­jön.

Ko­moly­ta­lan el­kép­ze­lés

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta