A Nemzeti Hadsereg, 1919–1922

Az ún. nem­ze­ti had­erő szer­ve­zé­se – amely ak­kor még nem hasz­nál­ta hi­va­ta­lo­san a Nem­ze­ti Had­se­reg ne­vet – 1919 má­ju­sá­ban in­dult meg Sze­ge­den, ahol a fran­cia meg­szál­ló ha­tó­sá­gok el­né­ző jó­in­du­la­tát ma­guk mö­gött tu­dó po­li­ti­kai és ka­to­nai cso­por­to­su­lá­sok „át­vet­ték” a ha­tal­mat – és ez­zel meg­szűnt Sze­ge­den a „bol­se­vis­ta be­fo­lyás” – a kis lét­szá­mú, alig fel­fegy­ver­zett, alap­ve­tően a volt cs. és kir. 46 gya­log­ez­red­re, va­la­mint az 5. honvéd gya­log­ez­red­re és a volt hon­véd­ ke­rü­le­ti pa­rancs­nok­ság ál­lo­má­nyá­ra épü­lő fegy­ve­res erő fe­lett. A had­erő kiépí­té­se tény­le­ge­sen a Ká­ro­lyi Gyu­la gróf ve­zet­te ún. ara­di el­len­for­ra­dal­mi kor­mány Sze­ged­re tör­tént „át­te­le­pü­lé­se” után in­dult meg, de az ér­de­mi szer­ve­zés alap­ve­tően a kor­mány új ha­d­ügy­mi­nisz­te­ré­nek, nagy­bá­nyai Hor­thy Mik­lós al­ten­ger­nagy­nak a „hi­va­tal­ba lé­pé­sé­vel” vet­te kez­de­tét.