Út az 1921. évi soproni népszavazáshoz

Miu­tán az elsô vi­lág­há­bo­rú vé­gén a győz­tes ha­tal­mak az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chiá­ra ki­mond­ták a ha­lá­los ítéle­tet, az utód­ál­la­mok­nak osz­toz­kod­niuk kel­lett. Vagyo­non, te­rü­le­ten. Az Oszt­rák Ál­lam­ta­nács 1918. no­vem­ber 12-én elő­ter­jesz­tett ja­vas­la­ta sze­rint az oszt­rák ál­lam ma­gá­nak kö­ve­tel­te Po­zsony, Sop­ron és Vas vár­me­gye, va­la­mint a Fer­tő-vi­dék egy ré­szét is, ame­lyek a Ma­gyar Ki­rály­ság­hoz tar­toz­tak. Az oszt­rák po­li­ti­ku­sok Nyu­gat-­Ma­gyaror­szág­ra vo­nat­ko­zó igé­nyei­ket a te­rü­let né­met jel­le­gé­vel tá­masz­tot­ták alá. Vé­gül az Auszt­riá­ra és Ma­gyaror­szág­ra kény­sze­rí­tett bé­ke­szer­ző­dé­sek a nyu­ga­ti ha­tár­szél egy ré­szét el­sza­kí­tot­ták az or­szág­tól. De azt, hogy pon­to­san mek­ko­ra le­gyen ez a te­rü­let, nagy­ban be­fo­lyá­sol­ta, hogy Sopron kör­nyé­kén fegy­ve­res fel­ke­lés tört ki a te­rü­let oszt­rák bir­tok­ba adá­sá­nak megaka­dá­lyo­zá­sá­ra.