Az arab-perzsa földrajzíróknak a honfoglaló magyarokra vonatkozó tudósításai lényegében Ibn Hurradadbih Az utak és az országok könyve című munkáján alapulnak, amelynek első változata 846-ban, a második pedig valószínűleg 885-ben készült el. Ezt használta fel azonos című művében Abu ’Abdillah Muhammad bn Ahmad Dzsajháni, 913-tól szamanida vazir, s tőle vették át e tudósítást a későbbi arab és perzsa földrajzírók és pedig bővebben és hívebben Ibn Ruszta (arab nyelvű műve 912 táján készült el), aki azonban Ibn Hurradadbih munkáját közvetlenül is használta és Gardizi (aki perzsa nyelvű művét 1050 körül írta), míg a többiek az eredeti tudósítást erősen lerövidítették. Különösen fontos A világ országai című perzsa nyelvű, 982–83-ban elkészült mű, amelynek ismeretlen szerzője Dzsajháni szövegét számos ponton új adatokkal egészítette ki.
A magyarok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
