Személyiség és hatalom

Az elmúlt évtizedekben szlogenné vált, hogy az ember nemcsak biológiai, hanem társadalmi lény is, és végül elfelejtkeztünk arról, hogy az ember nemcsak társadalmi lény, hanem bizony biológiai is. A hatalom szempontjából ez a tény nem hagyható figyelmen kívül. A történettudomány tárgya végül is az ember maga, és ott minden esetben emberek agyáról van szó. Az agy félelmetesen bonyolult organizáció, melyet mindenki, a hatalmat tűrő s a hatalmat gyakorló egyaránt birtokol. Minden egyes koponyában egybillió idegsejt szabályoz, irányít vagy éppen a mások oldalról – tolerál.

A tudat nem egyéb, mint az éppen aktuális pszichés tartalmak összessége. Az idegtudományok szempontjából két fő része van: az éntudat és a tárgytudat. Az éntudat biztos határa a bőr. Ami ezen kívül van, az a külvilág, ez jelenti a tárgytudatot. Mikor az én- és a tárgytudat nem határolódik eléggé egymástól, úgy érezzük, minden a miénk. Ennek skizofréniára emlékeztető kórképnek sajátos megjelenési formája a túlzott kollektivizmus.

A személyiség legfontosabb összetevői az ösztön, az akarat, az értelem és az érzelem. Minden ember személyiségstruktúrája, legyen az Napóleon vagy Széchenyi István, erre a négy alapelemre bontható. A hatalom gyakorlása és a hatalom tolerálása szempontjából fontos szerepe van az intellektualitásnak, az érzelmi körnek, de az akarati szféra különös jelentőségű. Az eredményes hatalomgyakorláshoz az átlagosnál fejlettebb akarati élet szükséges, de a hatalom elfogadása sem lehetséges akarati tényezők nélkül.

Rendkívül fontos az agy ősi struktúráihoz kötődő ösztönök szerepe is. Az ösztön esetében egy olyan nem tudatos, de végeredményben mégiscsak célirányos tevékenységről beszélünk, amelynek az esetek nagy százalékában haszna van bármely faj vagy egyed túlélése szempontjából. A legfontosabb ösztöneink: a táplálkozás, a megkapaszkodás, a keresés, a szexualitás és az agresszió ösztöne.

az ösztön genetikailag meghatározott, tárgyra, személyre irányul, élvezetet okoz – s ez komoly motivációt jelent! Általában folyamatos mechanizmus, bár időszakos kitöréseket mutat. Az agresszió ősi ösztön, amit a hatalom kérdésénél semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mivel az agresszió velünk született ösztön, a személyiség egyfajta hatalomvággyal rendelkezik. Az agresszív ösztönök humanizálása tekintetében a társadalom egésze megfelelő befolyást gyakorol.

A hatalom gyakorlása nem lehetséges a hatalmat toleráló társadalmi erők, tömegek nélkül. A pszichiáter szemszögéből különösen érdekes a tömeg viselkedése,