Széchenyi István

Széchenyi közéleti munkásságát kezdettől viták kísérték, életművének jó része – az 1831. évi Világtól az 1859. évi Ein Blick... című művéig – polemikus jellegű. A Hitel megjelenése után az ismert irodalompártoló, felvilágosult gondolkodású Dessewffy József gróf, Kazinczy barátja, a Felsőmagyarországi Minerva kiadója (aki korábban ódával köszöntötte Széchenyit az Akadémia alapítása alkalmából) szállt szembe Széchenyivel. Dessewffy József nem a megcsontosodott maradiság képviselője, mint sokan hiszik, hanem a rendi ellenzék egyik művelt vezéralakja volt, aki maga is kezdeményezett bizonyos változtatásokat, bírálta a bécsi kormány gazdaságpolitikáját – népszerűségét, hírnevét is ennek köszönhette. Szempontjai akár kiegészíthették volna Széchenyi nézeteit, aki hátramaradásunk legfőbb okát – ismeretesen – saját nemzetében kereste. Dessewffynek A Hitel című munka taglalatja című könyve igen terjedelmes és fölöttébb kicsinyes polemikus ismertetés. Széchenyi szövegéhez tapadva követi annak gondolatmenetét, okoskodóan kritizál, és éppen a lényegi reformindítványokat, így a hiteltörvény bevezetését utasítja el. Értetlenkedik Széchenyi javaslatai fölött, polémiája a személyeskedéstől sem