Sem háború, sem béke

A háború Magyarországon gyorsan elvesztette népszerűségét. Mind több örökre megnyomorított hadirokkant érkezett haza, áradtak a hírek a hősi halottakról és eltűntekről. A falvakban krónikussá vált a munkaerőhiány, a városokban az ínség. A menhelyek és a szükségkonyhák nem tudták ellátni a rászorulókat. A háború költségeinek fedezésére egyre nagyobb mértékben vették igénybe a lakosság kölcsöneit, és működtették a bankóprést. Emiatt azután a polgárok hadikölcsönökbe fektetett pénze elúszott. A korona megrendült, elkezdődött a pénz elértéktelenedése. Pénzük megmentése és „fialtatása” érdekében hozzá nem értő emberek tömegei kezdtek tőzsdézni és pénzügyi műveletekbe bocsátkozni, aminek eredményeként hatalmas vagyonok keletkeztek és váltak semmivé napok alatt.

A politikai elit tekintélye a vesztes háború felelősségének súlya alatt megingott. A parlamenti – és az azon kívüli – ellenzék, amely 1914-ben honvédő álláspontra helyezkedett, követelte ennek árát: az