Amióta történetírás van, a „mi lett volna, ha…” problémája mindig foglalkoztatta az embereket, mert – ahogy Marc Bloch fogalmazott – ez az egyetlen igazán érdekes történelmi kérdés, ugyanakkor ez az egyetlen kérdés, amelyet történész nem tehet fel. De, ha nem is nyíltan, folyton-folyvást feltesszük, amikor történelmi alternatívákról beszélünk, vagy amikor személyiségek, csoportok történeti tragédiáinkban játszott szerepét vizsgáljuk. Hiszen csak akkor beszélhetünk történeti vagy politikai értelemben vett felelősségről, ha eleve feltételezzük, hogy az illető(k) mást is tehetett (tehettek) volna, mint amit tett(ek).
A történész dolga nem csupán az, hogy leírja a megtörtént eseményeket, feltárja a szereplők mozgatórugóit, hanem az is, hogy megpróbálja rekonstruálni: miért éppen abból a lehetőségből lett valóság, amely bekövetkezett, s a többi, az adott pillanatban legalább akkora megvalósulási valószínűséggel rendelkezőből miért nem?
Az előző havi összeállításunkra visszautaló cikkünk 1848–49 kapcsán azt vizsgálja, hogy mi minden történhetett volna másképp, ha egy-egy konkrét esemény másképp alakul vagy ha egy-egy személyiség az adott helyzetben máshogy dönt.
1848. szeptember 29-én Pákozd, Pátka és Sukoró térségében zajlott le a magyar
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
