A nemzetállamok kialakulása a kora újkorban sajátos hatást gyakorolt a városfejlődésre: a városok közül elsősorban az uralkodó székhelyéül szolgáló fővárosok fejlődését gyorsította fel. A hatalom centralizációja szükségessé tette az állandó igazgatási központ kialakítását. Így a rezidenciájukat korábban gyakran váltogató királyok immár tartósan telepítették udvarukat és egyre terebélyesedő bürokratikus apparátusukat az erre a célra kiválasztott vagy egyenesen e célból alapított városokba. Az állami hivatalok bővülő feladatköre és növekvő létszáma szükségessé tette elkülönülésüket a szorosan vett udvartól. Elhelyezésük fontosságuknak megfelelően pompás épületekben történt, melyek egyben az állam erejét is demonstrálták. Az udvar és a központi hivatalok jelenléte hatalmas vonzerőt gyakorolt mindazokra, akik részesülni kívántak a hatalomból. A fővárosban létrejött egy olyan igényes fogyasztóréteg, amelynek ellátása és kiszolgálása a polgárság széles rétegeinek és a falusiak tömegének nyújtott megélhetést. Ez alapozta meg a fővárosok rendkívül gyors növekedését.
A fővárosok az állam erejét, gazdagságát voltak hivatottak tükrözni, ezért grandiózus rendezési tervek születtek. Nagyszabású építkezések eredményeképpen jöttek létre a várostörténeti irodalomban barokk városnak nevezett fővárosok. A három önálló településből (Buda, Pest, Óbuda) álló magyar
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
