Párizs városának I. Napóleon óta nem volt egységes községtanácsa – vagyis kommünje. A 20 kerületnek egy-egy polgármestere volt, magának a fővárosnak azonban egy sem, a végrehajtó hatalmat Szajna megye prefektusa gyakorolta. Forradalmak idején így újra meg újra felmerült az igény, hogy hozzák végre létre a forradalmi város forradalmi községtanácsát. A törvény és rend konzervatív híveinek azonban ezt mindig sikerült megakadályozniuk. Nyilván úgy vélekedtek, hogy egy ilyen népes és ennyire nyugtalan város egységes közigazgatási tanácsa túlságosan nagy hatalomra tehet szert és túl veszélyessé válhat.
A kommün eredeteAmikor a sedani vereség hírére összeomlott a második császárság, 1870. szeptember 4-én a Városházán közfelkiáltással kinevezték a nemzetvédelmi kormány tagjait. Közöttük volt Jules Ferry is, aki Párizs polgármestere lett, a községtanácsi választásokra azonban a háború miatt nem kerülhetett sor. Felállítottak viszont egy inkább lelkes,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
