A középkori európai alkotmányt még nem foglalta egységbe az állam (a királyi hatalom). A hűbéri rendszer annak a sajátos hatalmi hiányhelyzetnek az eredményeként juthatott jelentős pozíciókhoz, mely a széthullott antik államiság és a királyok számára terhessé vált törzsi demokrácia romjain létrejött. A királytól magánjogilag függő személyekre alapozott állami ügyintézés gondolatát, a hűbéri alkotmány képletét a Frank Birodalom hagyományozta Európára. A hűbéri állam alapvonása volt, hogy sajátos kényszerhelyzetben jött létre. A hűbériség – ahogyan Szűcs Jenő találóan megállapította – nem valami dicső motívum az európai államfejlődésben, hanem annak a „nyomorúságos kényszerhelyzetnek” a szülötte, amikor hatékony állami hatalom hiányában magánjogi viszonyaikban kerestek menedéket az alattvalók éppúgy, mint az uralkodók. A hatalmi pozíciókat – valóságos közhatalom nem lévén – magánjogi szerkezetekben biztosították.
A hűbériség visszaszorításaA középkori állam hűbéri modelljéből hiányzott a királyi közhatalomnak az antik és a modern államra jellemző formája. A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.