Volt-e demográfiai forradalom Magyarországon?

Hazánk lakossága az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, vagyis a halálozások száma minden évben több volt, mint a születéseké, s e tendencia valószínüleg a következő években is folytatódni fog. Ez a csökkenés egészen új jelenség a magyar népesség történetében. Az ország lakosságát először a II. József által elrendelt népszámlálás mérte fel 1785 és 1787 között. A lakosság száma azóta - egészen 1980-ig - folyamatosan, hol gyorsabban, hol lassuló ütemben növekedett. (A mai országterületen 2,7 millióról 10,7 millióra, vagyis két évszázad alatt megnégyszereződött.)

Ezt a trendvonalat visszafelé is meghosszabbíthatjuk, legalábbis a 18. század elejéig. Az 1715. és 1720. évi összeírásokon alapuló becslések szerint akkor a történeti (1918 előtti) országterület lakossága 4 és 4,5 millió között lehetett. Ez a szám az 1785-1787-es népszámlálásig, tehát nem egészen 70 év alatt, több mint megkétszereződött, s elérte a 9,5 milliót. Az 1780-as években Magyarországnak több lakosa volt, mint Angliának. Az angol népesség növekedése azonban ezután jóval gyorsabb volt, s a 20. század elején Angliában már csaknem kétszer annyian éltek, mint Magyarországon. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy Angliában sokkal előbb kibontakozott és jóval nagyobb népességnövekedést eredményezett az a folyamat, amelyet demográfiai forradalomnak vagy demográfiai átmenetnek nevezünk. A "forradalom" elnevezés a változás radikális voltára, a népesedési viszonyok drámai átalakulására, az "átmenet" pedig