Belváros

„Amikor az „unokáink sem fogják látni” című tévéműsorban elhangzott a felhívás, hogy segítsünk megvédeni múltunk emlékeit, aligha számított valaki is arra, milyen nagy hatása lesz ennek a segélykérésnek.” – írta Dr. Berta István a Budapesti Történeti Múzeum új és legújabb kori főosztályának vezetője az 1982 júniusában megrendezett „Védjük, hogy unokáink is lássák: a Népköztársaság útja” című kiállítás mellé kiadott könyvecske (Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez) előszavában. Aztán így folytatta: „Talán nem túlzás azt állítani, hogy mozgalmat indított el ez a műsor, melyhez korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül egyre többen csatlakoztak. Városvédők. Nevezhetjük így is őket. De nem egyszerűen a várost, hanem múltunkat, történelmünk egy-egy megbecsülésre érdemes darabkáját védik. Az egykori várostervező, a falat húzó kőműves, az ügyes kezű lakatos, az utcakövező, a bádogos, a szobrász, a festő munkáját óvják és szeretnék, ha még unokáink is megláthatnák, mert tudják, hogy múltunknak ezek az értékes emlékei segítenek abban, hogy eljövendő világunk ne csak tágasabb, de „lakható”, meghitt is legyen. Ez a szándék vezérelte azt a mintegy 150 jelentkezőt is, aki arra vállalkozott, hogy fényképezőgépével megörökíti a Népköztársaság útja házainak jelenlegi állapotát, megkeresi a ma még fellelhető értékeket, leírja tapasztalatait és a ház történetéről összegyűjtött adatokat.”

Az írások a kötetben, a fényképek a BTM-beli kiállításon az Andrássy út 1981-es portréját mutatták be. A fényképek között sok volt a „professzionális” színvonalú, de sok az amatőr munka is. Az írások között voltak precíz, végletes építészeti leírások, ismertetők a házak egykori és (akkori) jelenlegi állapotáról, a lakókról, házmesterekről. A begyűjtött és bemutatott anyag jellemzi azok elkészítőit is, képet ad a korról, melyben az „akció” lezajlott.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Az útvonal visszakapta régi nevét, a fotós-helytörténész csapat résztvevői megalapították – félévnyi politikai csatározás után, 1983 májusában – a Budapesti Városvédő (akkori engedélyezett nevén Városszépítő) Egyesület. Az Andrássy úton elkezdett munka folytatódott. Elkészült a Víziváros, valamint a Nagykörút által határolt pesti háztömeg, a Lipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros megörökítése képben és írásban – házról házra, utcáról utcára. Minden gyűjtőmunkát nagyszabású kiállítás és könyv kiadása zárt le.

A „Védjük, hogy unokáink is lássák” sorozat „Belváros” kiállítása 1993-94 telén látható a Vár kiállítótermeiben, s ugyanott, valamint a Budapesti Városvédő