Budapest román uralom alatt

1919 nya­rá­nak vé­gén a pes­ti polgár te­le volt hí­rek­kel és rém­hí­rek­kel: meg­bu­kott a kom­mün, Kun Bé­láék Bécs­be me­ne­kül­tek, új kor­mány ala­kult a szá­muk­ra tel­je­sen is­me­ret­len szo­ciál­de­mok­ra­ta szak­szer­ve­ze­ti ve­ze­tő, Peidl Gyu­la el­nök­le­té­vel. Azt már 1918 ősze óta meg­szok­ták, hogy az an­tant­ha­tal­mak bu­da­pes­ti missziói­nak biz­ton­sá­gát ide­gen fegy­ve­re­sek is őr­zik, hogy a Bal­kán Had­se­reg szí­nes bő­rű fran­cia gyar­ma­ti ka­to­nái is meg­je­len­tek a fő­vá­ros­ban. Au­gusz­tus 3-án és 4-én azon­ban egy is­me­ret­len egyen­ru­hát vi­se­lő had­se­reg ka­to­nái özön­löt­ték el a vá­rost. An­nak az er­dé­lyi ro­mán had­se­reg­nek a tag­jai vol­tak ők, akik Mar­da­res­cu tá­bor­nok pa­rancs­nok­sá­ga alatt 119 zász­ló­alj, 98 üteg, 60 lo­vas­szá­zad be­ve­té­sé­vel mor­zsol­ták fel jú­lius­ban a ma­gyar Vö­rös Had­se­reg ti­szán­tú­li of­fen­zí­vá­ját.