rubicon

A Szent Korona diadalmenete Bécstől Budáig, 1790

34 perc olvasás

II. József a Magyar Királyság szuverenitását, rendi alkotmányát, törvényeit és jogszokásait sértő politikájának szerves részét képezte 1784-ben a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények Bécsbe vitele és elhelyezése a Császári Királyi Udvari Kincstárban (K. K. Schatzkammer), majd ott a Habsburg Monarchia más koronáival és klenódiumaival együtt történt kiállítása, mintegy múzeumi tárgyakká degradálása. Ez mélyen beleivódott a korabeli és a későbbi nemzedékek emlékezetkultúrájába. Ugyanez igaz a királyságban – többek között a „kalapos király” uralkodása miatt – kialakult súlyos politikai válság szülte kényszerhelyzet következtében 1790 elején foganatosított intézkedésekre (köztük a koronának az ország központjába, Budára szállítására), melyek már egykoron is a magyar politikai és társadalmi élet meghatározó mozzanataivá váltak.

A Szent Korona Bécsbe vitele

Az uralkodó terve

II. József 1782-ben határozta el, hogy a Habsburg Monarchia országainak és tartományainak koronáit és koronázási ékszereit Bécsben, pontosabban a Császári Királyi Udvari Kincstárban gyűjti össze. A cseh koronát és klenódiumokat már 1743-ban, Mária Terézia cseh királynővé koronázása után – a porosz veszély miatt – Prágából a bécsi udvarba hozták, és nem sokkal később a kincstárban

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.