A Romkert. A koronázótemplom maradványai

Ma­gyaror­szág el­ső ki­rá­lya, az 1083-ban szent­té ava­tott Ist­ván Fe­hér­vá­ron épít­tet­te fel ki­rá­lyi ma­gánegy­há­zát. A temp­lom és a mel­let­te mű­kö­dő pa­pi tes­tü­let, a ké­sőb­bi pré­post­ság Szent Ist­ván ál­tal meg­ha­tá­ro­zott felada­ta a ki­rá­lyi erek­lye­kincs és a ko­ro­ná­zá­si ék­sze­rek őr­zé­se volt. A kor szo­ká­sa sze­rint 1038-ban a temp­lom kö­ze­pén – az épü­let ten­ge­lyé­ben – te­met­ték el István ki­rályt. Sír­ja tet­te az épü­le­tet a Ma­gyar Ki­rály­ság leg­fon­to­sabb temp­lo­má­vá, a ki­rály­ság ko­ro­ná­zó­temp­lo­má­vá, gyak­ran, kü­lö­nö­sen vál­sá­gos idők­ben or­szág­gyű­lé­sek szín­he­lyé­vé. A ko­ro­ná­zási ék­sze­re­ket az Ár­pád-ház ki­ha­lá­sa után már nem a pré­post­ság őriz­te, de Szent Ist­ván­nak a templom­ban lé­vő sír­ja és erek­lyéi to­vább­ra is biz­to­sí­tot­ták a temp­lom és pré­post­sá­ga te­kin­té­lyét, a ma­gyar köz­fel­fo­gás ugyanis a Szent Ist­ván ala­pí­tot­ta temp­lom­ban tar­tott ko­ro­ná­zást tekintet­te ér­vé­nyes­nek. Az épü­let ezen­kí­vül idő­ről idő­re ki­rá­lyi te­met­ke­ző­hely volt, kü­lö­nö­sen 12. szá­zadi ural­ko­dóink kí­ván­tak Szent Ist­ván kö­ze­lé­ben nyu­god­ni, de a temp­lom­ban el­te­me­tett tizenöt ural­ko­dó kö­zé tar­to­zik mind­két An­jou u­ral­ko­dónk, Hu­nya­di Má­tyás és a Ja­gel­lók is.