Magyarország első királya, az 1083-ban szentté avatott István Fehérváron építtette fel királyi magánegyházát. A templom és a mellette működő papi testület, a későbbi prépostság Szent István által meghatározott feladata a királyi ereklyekincs és a koronázási ékszerek őrzése volt. A kor szokása szerint 1038-ban a templom közepén – az épület tengelyében – temették el István királyt. Sírja tette az épületet a Magyar Királyság legfontosabb templomává, a királyság koronázótemplomává, gyakran, különösen válságos időkben országgyűlések színhelyévé. A koronázási ékszereket az Árpád-ház kihalása után már nem a prépostság őrizte, de Szent Istvánnak a templomban lévő sírja és ereklyéi továbbra is biztosították a templom és prépostsága tekintélyét, a magyar közfelfogás ugyanis a Szent István alapította templomban tartott koronázást tekintette érvényesnek. Az épület ezenkívül időről időre királyi temetkezőhely volt, különösen 12. századi uralkodóink kívántak Szent István közelében nyugodni, de a templomban eltemetett tizenöt uralkodó közé tartozik mindkét Anjou uralkodónk, Hunyadi Mátyás és a Jagellók is.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.