A Molotov–Ribbentrop-paktum, 1939. augusztus 23.

Sztá­lin az 1938–1939. évi ese­mé­nyek­ből azt a kö­vet­kez­te­tést von­ta le, hogy a nyu­ga­ti ha­tal­mak cél­ja Né­metor­szá­got és Ja­pánt a Szov­jetunió el­len irá­nyí­ta­ni, mi­köz­ben ők ma­guk a hát­tér­ben ma­rad­nak. Ez­zel szem­ben a Szov­jetunió cél­ja a ha­gyo­má­nyos és új ha­tal­mak (értsd: re­ví­ziós és an­ti­re­ví­ziós) egy­más kö­zöt­ti há­bo­rú­ja, s eköz­ben a szov­jet po­zí­ciók megőr­zé­se. Ez csak úgy va­ló­sít­ha­tó meg, hogy Hit­ler ter­jesz­ke­dé­sét átirá­nyít­ja ke­let­ről nyu­gat­ra. En­nek fel­té­te­le a Né­metor­szág­gal szem­be­ni ideo­ló­giai ter­mé­sze­tű fe­szült­sé­gek meg­szün­te­té­se. Éber­sé­get igé­nyelt azon­ban az a nyu­ga­ti szán­dék, hogy a Szov­jetuniót be­von­ják Len­gyelor­szág vé­del­mé­be, mert a ke­le­ti fron­ton fo­lyó had­vi­se­lé­sért Sztá­lin az 1939. nyá­ri pó­ker­já­ték­ban a bal­ti ál­la­mo­kat és a Vö­rös Had­se­reg lengyel föl­dön tör­té­nő be­ve­té­sét kö­ve­tel­te, amely nem ma­radt vol­na kö­vet­kez­mé­nyek nél­kül Len­gyelor­szág po­li­ti­kai rend­sze­ré­re. Az an­gol kor­mány nem szét­rom­bol­ni, ha­nem megőriz­ni kí­ván­ta az eu­ró­pai ál­lam­rend­szert. A Szov­jetunió és a nyu­ga­ti ha­tal­mak el­len­té­tei az 1939. nyá­ri moszk­vai ta­nács­ko­zá­so­kon ezért át­hi­dal­ha­tat­la­nok ma­rad­tak.

Sztá­lin for­má­li­san há­rom le­he­tő­ség kö­zül vá­laszt­ha­tott: 

1. Ha Hit­lert vissza­riaszt­ja a nyu­ga­ti ha­tal­mak és a Szov­jetunió még meg­kö­tet­len, nagy szö­vet­sé­ge, ak­kor to­vább­ra is fenn­ma­rad az eu­ró­pai hely­zet, amely nagy te­rü­le­ti nye­re­sé­get ered­mé­nye­zett a Né­met Bi­ro­da­lom­nak. 

2. Ha Hit­ler mégis Len­gyelor­szág­ra tá­mad, ak­kor a Szov­jetunió gyor­san be­le­sod­ró­dik a Né­metor­szág el­le­ni há­bo­rú­ba, amely­nek ki­me­ne­te­le a szov­jet had­se­reg ve­ze­té­sé­ben le­foly­ta­tott sztá­li­ni tisz­to­ga­tá­sok miatt bi­zony­ta­lan, mi­köz­ben a nyu­ga­ti ha­tal­mak a Ma­gi­not-­vo­nal mö­gött la­pí­ta­nak. 

3. Ez­zel szem­ben egy Hit­ler­rel kö­tött pak­tum nem­csak te­rü­le­ti nye­re­sé­get hoz­na a Szov­jetunió­nak Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pa né­met és szov­jet ér­dek­szfé­rá­ra osz­tá­sá­val, ha­nem az eu­ró­pai „im­pe­ria­lis­ta” há­bo­rú úgy kez­dőd­ne, ahogy a szov­jet ér­de­kek­nek meg­fe­lel: nyu­ga­ti ha­tal­mak kont­ra Né­metor­szág.