rubicon

A céltalan pusztítás szimbóluma. Verdun, 1916

A csata német szemmel
23 perc olvasás

Összehasonlítva a 20. század két világháborúját, feltűnő, hogy a másodikban több olyan hadműveletet is találunk, amely megváltoztatta a háború menetét, mint például Pearl Harbor, Sztálingrád vagy a normandiai partraszállás, az elsőben viszont ilyenekről nem tudunk. Fordulatot inkább politikai események – az orosz forradalmak, az USA hadba lépése – idéztek elő. A nagy háború nagy csatái döntő változást nem eredményeztek. A gorlicei áttörés nem döntötte végromlásba a cári birodalmat, miként a Caporettónál elszenvedett vereség sem Olaszországot vagy a Bruszilov-offenzíva az Osztrák–Magyar Monarchiát. 

Az első világháború legnagyobb csatája, a verduni csata azonban nem csupán mérete miatt foglal el különleges helyet a nagy háború történetében: megszakításokkal kereken tíz hónapon át, 1916. február 21-től december 19-ig tartott, és kiemelkedően magas emberáldozattal járt mindkét fél részéről. Különleges helyét elsősorban az indokolja, hogy sokan tartják a legnagyobb anyagcsatának, melynek legfőbb célja az ellenség tartalékainak felmorzsolása, beleértve a csapatokat és a hadianyagot is. Ebben az értelemben válhatott az egész háború értelmetlenségének, a céltalan pusztításnak a szimbólumává. 

A nagy

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.