Kortársai egy része „frázispufogtató professzornak” nevezte, bábfigurának, akit a háború haszonélvezői dróton rángattak, vagy álmodozó idealistának. Ma a történészek többsége nagy elnöknek tekinti, aki negyedszázaddal megelőzte korát. Az ENSZ alapelveivel, melyek szerint a békéért minden ország felelős, az agresszió ellen a kollektív akció a legbiztosabb garancia, s az önkormányzathoz minden népnek joga van, Wilson tökéletesen egyetértett volna.
A beteges és rövidlátó fiú a háború által elpusztított déli államokban nőtt fel, s olvasni csak tizenegy éves korában tanult meg. De barátai előtt kijelentette, hogy írni és szónokolni szeret a legjobban a világon. Ez utóbbit lelkész apjának templomában, az üres padsorok előtt gyakorolta.
Híres professzorPolitikai tudományokból szerzett doktori címet a baltimore-i John Hopkins Egyetemen. Tanított a pennsylvaniai Bryn Mawr női iskolában, a connecticuti Wesleyan Egyetemen, majd a Princeton Egyetem népszerű és legjobban megfizetett professzora lett. Hosszúkás arcú, magas homlokú, átható pillantású, magányos, komoly férfi lett belőle, akit inkább tiszteltek, mint szerettek.
Tekintélye és sikerei miatt egyre több demokrata kezdett reménykedni abban, hogy a pártjuk e jól szónokoló és hatásos fellépésű professzor segítségével szerezheti meg az elnökséget. Előbb New Jersey kormányzójává választották, ahol megvalósította a progresszív mozgalom legfontosabb követeléseit. Elfogadtatta a munkások baleset-biztosítási törvényét, az oktatási és közigazgatási reformokat, megakadályozta a korrupt pártfőnök szenátorrá választását, a szavazók előválasztásokon jelezhették, melyik jelölttel rokonszenveznek, korlátozta a választási kampányok pénzügyi támogatását, és állami ellenőrzés alá vonta a közhasznú létesítmények díjszabását.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
