rubicon
back-button Vissza
Kr. e. 404. április 25.

Athén kapitulációjával véget ér a peloponnészoszi háború

Szerző: Tarján M. Tamás Kr. e. 404. április 25-én fejeződött be Athén elfoglalásával a peloponnészoszi háború, a teljes hellén világot megmozgató negyedszázados konfliktus.

Miután Kr. e. 479 után az Athén és Spárta által vezetett szövetség ellentámadásba ment át a Perzsa Birodalommal szemben, az apró görög államok nagyobb egységekbe tagozódtak: Kr. e. 478-ban Athén létrehozta a Déloszi Szövetséget, formálisan a perzsák ellen, a gyakorlatban azonban saját nagyhatalmi státuszának kifejezésére, mely szövetségben a többi polisz évi adóval valójában Attika gazdagságát és erejét biztosította. A másik oldalon Spárta hozta létre a Peloponnészoszi Szövetséget, amely elsősorban szárazföldön képviselt jelentős erőt, és Athén szövetségéhez képest jóval lazább, bilaterális egyezményeken alapuló ligává alakult. Az Athén és Spárta vezette koalíciók között az V. század során gyakran éleződött ki konfliktus (pl. a Kr. e. 465-ös spártai helótafelkelés, Korinthosz háborúja Korkürával, a poteidaiai incidens), a háborús összecsapást végül Megara kereskedőinek kitiltása eredményezte Athénból Kr. e. 432-ben.

Az Attikával szomszédos polisz ekkor Spárta segítségét kérte, Archidamosz király (ur. Kr. e. 476-427) pedig hoplitáival támadást indított a Déloszi Szövetség ellen. Mint a háború krónikása, Thuküdidész is leírja, Athén tengeren, Spárta pedig szárazföldön volt erős, így a háború első szakaszában a két ellenfél nem tudott döntő ütközetet vívni egymással: Archidamosz és serege Attika pusztításával, Periklész hajóhada pedig a Peloponnészosz blokádjával próbált meg sikereket elérni. Athén számára nagy csapást jelentett Periklész Kr. e. 429-ben bekövetkező halála, akit Kleón majd a Kr. e. 421-ben békét kötő Nikiász követett a hatalomban. A Kleón által képviselt taktika kockázatosabb és agresszívabb volt Periklész terveinél, igaz, több sikert is hozott, mert Démoszthenész sztratégosz vezetésével Pülosznál majd Sphaktéria szigeténél is győzelmet aratott az északi koalíció, ugyanakkor Kr. e. 422-ben elesett Athén egyik fontos gyarmatvárosa, Amphipolisz. Az első tíz év tehát kiegyenlített küzdelmet hozott, az Amphipolisznál életét vesztő Kleónt követő Nikiász ezért jónak látta békét kötni Spártával, visszaállította a status quót, ráadásul ötvenéves nyugalmat helyezett kilátásba, felidézve a perzsa háborúk korának szívélyes viszonyát.

Kr. e. 421-től a nikiászi béke hatéves időszaka következett, ezt mind Athén, mind Spárta a háború idején hűtlennek bizonyuló szövetségesek megregulázásával

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.