Caligula császár hatalomra kerül

Szerző: Tarján M. Tamás

37. március 16-án lépett trónra a kegyetlenségéről ismert Caligula római császár, aki Tiberius örököseként szerezte meg a hatalmat. 

A császár Germanicus, a germánok ellen sikerrel harcoló hadvezér gyermeke volt, így teljes neve is uralkodói neve is Caius Caesar Augustus Germanicus lett.

Fiatalkorát apja mellett, a Rajnánál és Szíriában töltötte, állítólag a Caligula („csizmácska”) nevet is a legionáriusok adták neki, bár ő felnőtten nem szerette, ha így hívták. Apja 19-ben meghalt, majd testvéreivel és anyjával Tiberius császárhoz került, aki számos rokonát kivégeztette, ellenben Caligulát annyira kedvelte, hogy még Capri szigetére is magával vitte (ide vonult vissza Tiberius uralkodása végén). A római történetíró Suetonius szerint a közeli ismerősök már ebben az időszakban szembesültek Caligula vad természetével, mivel előszeretettel nézte a kivégzéseket, kínvallatásokat, és éjszaka álruhában járta a bordélyházakat.

Kr. u. 37. március 16-án Tiberius halálát követően az ifjú Caligulát kiáltották ki császárrá, bár Suetonius szerint idős és beteg elődjét részben éppen ő segítette a másvilágra. 

Uralkodásának első évében Caligula nagyon népszerű volt, megbocsátott családja gyilkosainak, tiszteletben tartotta a köztársasági hagyományokat, közigazgatási reformokat vezetett be. Korabeli megítélésében szerepet játszott, hogy atyai ágon Augustus, anyai ágon pedig Julius Caesar rokona volt. 

A váratlan fordulat nyolc hónap után következett be, amit egyesek betegségnek, mások a hatalom mámorának tulajdonítanak. Caligula meg volt győződve, hogy súlyos betegsége egy mérgezési kísérlet volt, és kegyetlen zsarnokká vált, magát istenségnek nyilvánítva állítólag Jupitert is versenyre hívta a világuralomért. 

Vérfertőző viszonyt kezdett nővérével, Drusillával, és zaklatta vagy egyszerűen magáévá tette római polgárok és előkelők feleségeit. Megkövetelve számára is az isteneknek kijáró tiszteletet, összefogdostatta Róma leggazdagabb polgárait, hogy azok gladiátor viadalokon gyilkolják egymást, vagyonukat pedig összeharácsolta. Annyira megvetette az embereket, hogy egyik évben állítólag lovát neveztette ki consulnak, a hadsereget elhanyagolta, zsoldot nem fizetett, Gallia és Itália polgárait rendszeres rablóhadjáratokkal zaklatta. Mivel birodalomnak komoly katonai ellenfele nem mindig akadt akkor, amikor a császár éppen hadjáratozni akart, ezért a Rajnánál a saját legioival játszatta el az ellenség szerepét, majd a tengerhez vonulva kagylókat szedett a katonákkal zsákmányként.

Amikor zavarta a Circus Maximus játékokain közönség, akkor egyszer katonákat küldött rájuk, máskor meg félrehúzatta a tűző naptól védő vászontetőket. Az okát nem ismerjük, de egy alkalommal bezáratta a magtárakat, és bejelentette, hogy most éhínség következik.

Róma nem egészen négy évig tűrte Caligula uralmát, 41 januárjában azonban saját praetorianusai (testőrgárdája) szőttek összeesküvést ellene, és meggyilkolták a császárt. Utódja a trónon Claudius (ur. 41-54) volt.