Caligula császár hatalomra kerül

Szerző: Tarján M. Tamás

37. március 16-án lépett trónra a kegyetlenségéről ismert Caligula római császár, aki Tiberius örököseként szerezte meg a hatalmat.

A császár Germanicus, a germánok ellen sikerrel harcoló hadvezér gyermeke volt, fiatalkorát apja mellett, a Rajnánál és Szíriában töltötte, állítólag a Caligula („csizmácska”) nevet is a legionáriusok adták neki. Később testvéreivel és anyjával Tiberius császárhoz került, aki számos rokonát kivégeztette, ellenben Caligulát annyira kedvelte, hogy még Capri szigetére is magával vitte (ide vonult vissza Tiberius uralkodása végén), majd rábízta a trónt.

Uralkodásának első évében Caligula nagyon népszerű volt, megbocsátott családja gyilkosainak, tiszteletben tartotta a köztársasági hagyományokat. A váratlan fordulat nyolc hónap után következett be, amit egyesek betegségnek, mások a hatalom mámorának tulajdonítanak. Caligula kegyetlen zsarnokká vált, magát istenségnek nyilvánítva állítólag Jupitert is versenyre hívta a világuralomért.

Vérfertőző viszonyt kezdett nővérével, Drusillával, megkövetelve számára is az isteneknek kijáró tiszteletet, összefogdostatta Róma leggazdagabb polgárait, hogy azok gladiátorviadalokon gyilkolják egymást, vagyonukat pedig összeharácsolta. Annyira megvetette az embereket, hogy egyik évben állítólag lovát neveztette ki consulnak, a hadsereget elhanyagolta, zsoldot nem fizetett, Gallia és Itália polgárait rendszeres rablóhadjáratokkal zaklatta.

Róma nem egészen négy évig tűrte Caligula uralmát, 41 januárjában azonban saját praetorianusai (testőrgárdája) szőttek összeesküvést ellene, és meggyilkolták a császárt. Utódja a trónon Claudius (ur. 41-54) volt.