rubicon
back-button Vissza
1984. május 8.

A Szovjetunió bejelenti a Los Angeles-i olimpia bojkottját

Szerző: Tarján M. Tamás

1984. május 8-án jelentette be a moszkvai kormányzat, hogy a Szovjetunió bojkottálja a július 28-án kezdődő, Los Angelesben rendezett XXIII. nyári olimpiát.

A távolmaradás hivatalos oka az Egyesült Államokban állítólag tapasztalható szovjetellenes hullám volt, mely a Szovjet Olimpiai Bizottság elnöke, Marat Gramov szerint olyan méreteket öltött, hogy a kommunista szuperhatalom sportolóinak testi épségét veszélyeztette volna. A bojkott valódi oka a moszkvai olimpia amerikai bojkottja volt, amit Jimmy Carter elnök az afganisztáni szovjet beavatkozás ellen tiltakozva hirdetett meg. Az 1979-es év során az iráni iszlám forradalomhoz hasonló programot hirdető Hafizullah Amin megdöntötte a kabuli kormányt, amit a Szovjetunió veszélyesnek talált iszlám többségű déli tagköztársaságaira (pl. Tádzsik SZSZK, Üzbég SZSZK) nézve.

1979 karácsonyán a Vörös Hadsereg bevonult Afganisztánba, az elhúzódó offenzíva (a szovjet csapatok Gorbacsov pártfőtitkársága idején, 1987-ben vonultak ki) viszont heves ellenkezést váltott ki a nyugati világban, Jimmy Carter 1980. február 20-án ultimátumot intézett a Szovjetuniónak a moszkvai olimpia bojkottjával fenyegetve meg Moszkvát, majd március 21-én bejelentette távolmaradását. Az Egyesült Államok példáját 64 állam követte, míg mások az olimpiai zászló alatt voltak csak hajlandóak részt venni a játékokon (pl. Olaszország, Franciaország).

A bojkottált olimpia arculcsapás volt a szovjet tekintély és propaganda számára, ezt kívánta törleszteni a keleti blokk szuperhatalma, mikor 1984-ben váratlanul bejelentette távolmaradását. A szovjetek példáját – kényszerből – a keleti blokk majdnem összes állama, továbbá számos, a Szovjetunióval jó viszonyt ápoló állam (pl. Dél-Jemen, Angola) követte.

A Magyar Olimpiai Bizottság, a szovjetekhez hasonlóan biztonsági okokra hivatkozva, május 16-án jelentette be távolmaradását a világjátékokról. A számos sportoló (például a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás vagy az 1985-ben már Európa-bajnok Darnyi Tamás úszó) karrierjében tragikus törést okozó döntésnek a Bizottságban egyetlen ellenzője volt, Jacsó István, a Magyar Kézilabda-szövetség egyik elnökségi tagja, aki ellenvéleménye után hamarosan kikerült pozíciójából.

A játékokat összesen 15 állam bojkottálta, eközben a Ceaucescu által irányított, önállósodni kívánó Románia részt vett az olimpián (sőt, az

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.