rubicon
back-button Vissza
1967. január 14.

Kállay Miklós miniszterelnök halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Te katasztrófába viszed az országot, Rólad mindenki tudja, hogy németellenes vagy és angolbarát vagy, és nem vagy antiszemita. Futsz az angolok után, de soha nem nyered meg őket.” (Bárdossy László)

1967. január 14-én hunyt el Kállay Miklós miniszterelnök, aki a második világháború idején, 1942–44 között állt Magyarország élén. Kállay kinevezése után hazánk változtatott addigi egyoldalú német orientációján, és az angolszász szövetségesek felé nyitott annak érdekében, hogy egy alkalmas pillanatban kiléphessen a háborúból; ez volt az úgynevezett „hintapolitika”, vagy más néven „Kállay-kettős”, mely taktika az ország német megszállásával egyértelműen kudarcot vallott.

Kállay Miklós 1887-ben, egy tipikus dzsentri famíliában látta meg a napvilágot, melynek feje, Kállay András szabolcsi főispán jogi pályára szánta nyolcadik gyermekét. A későbbi miniszterelnök politikai karrierjét Bethlen István kormányában kezdte, ahol kereskedelemügyi államtitkárként alkalmazták, majd Gömbös Gyula első kabinetjében földművelésügyi miniszter lett. Konzervatív politikusként azonban Kállay az évek során növekvő ellenszenvvel figyelte Gömbös vezéri ambícióit, a hírhedt 1935. évi választások és a kormány átalakítása után pedig le is mondott bársonyszékéről, sőt – Bethlennel együtt – a Nemzeti Egység Pártjából is kilépett.

Horthy „kárpótlásképpen” még abban az évben felsőházi tagságot biztosított számára az országgyűlésben, 1937-ben pedig annak érdekében is közbenjárt, hogy a keresztény-konzervatív kurzushoz lojális politikus kerüljön az Országos Öntözésügyi Hivatal élére. Kállay Miklós végül szakmai szempontból is kiváló választásnak bizonyult, ugyanis nagyívű tervei nyomán 1937 után számos új öntözőrendszer épült az Alföldön, Békésszentandráson pedig megszületett az a duzzasztó, mely lehetővé tette hazánkban a rizstermesztést. Kállay neve ugyanakkor a nagypolitikában jórészt ismeretlen maradt, a politikus addigi jelentéktelen szerepét kiválóan megmutatja, hogy számos miniszterével csak 1942. március 10-i kormányfői kinevezése után ismerkedett meg.

Felmerül persze a kérdés: mi sarkallta arra Horthyt, hogy háborús időkben egy addig teljesen súlytalan politikusra bízza a kormányzást? A válasz elsősorban Kállay Miklós lojalitásában rejlik, aki németellenes és angolbarát álláspontjával gróf Bethlen István irányvonalát képviselte; a kormányzó nyilvánvalóan abban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.