Merénylet Kennedy amerikai elnök ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

„Merényletekkel nem lehet megváltoztatni a világtörténelmet.”
(Benjamin Disraeli)

1963. november 22-én, délután 12 óra 30 perckor hajtottak végre halálos merényletet John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök ellen, nem sokkal azután, hogy Dallas városába érkezett. A merénylő, Lee Harvey Oswald egy tankönyvraktárból adta le végzetes lövéseit Kennedyre, aki – Lincoln, Garfield és McKinley után – az Egyesült Államok negyedik meggyilkolt elnökeként vonult be a történelembe.

A politikus feleségével, Jacqueline Kennedyvel az oldalán november 21-én azzal a határozott szándékkal érkezett Texas államba, hogy – már a következő elnökválasztási előkampány részeként – egységet teremtsen a demokraták helyi frakciójában. Kennedy az első napon San Antonio és Houston városában jelent meg a nyilvánosság előtt, Forth Worth-ben éjszakázott, majd 22-én az ottani Kereskedelmi Kamarában tartott beszédével kezdte a pénteki napot. Az elnöki pár repülőgépe délelőtt 11:40-kor aztán megérkezett a dallasi Love Field repülőtérre, ahol John Connally texasi kormányzó feleségével fogadta az előkelő vendégeket. Kennedyék a Connally-párral együtt hamarosan egy nyitott tetejű limuzinba szálltak, majd az ünneplő tömeg által közrefogva a konvoj lépésben megindult a dallasi kereskedelmi központ felé, ahol a politikus újabb beszédet tartott volna.

Mint tudjuk, erre soha nem került sor, ugyanis, miután a díszmenet a Main Streetről lefordult a Houston Streetre, majd a Dealey Plazánál rákanyarodott az Elm Streetre, a közeli tankönyvraktár hatodik emeletéről Lee Harvey Oswald három lövést adott le a limuzinra, melyek közül kettő – a nyakán, illetve a fején – az elnököt, egy pedig a kormányzót találta el. A zűrzavar közepette William Greer, az elnöki autó sofőrje a Parkland Kórházhoz hajtott, ám a gyors reakció ellenére Kennedy megmentésére nem maradt esély. Délután egy órakor hivatalosan is bejelentették a politikus halálát, másfél órával később pedig az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén már be is iktatták hivatalába az új elnököt, Lyndon B. Johnson korábbi elnökhelyettest.

A történelem valamennyi merényletéhez hasonlóan Kennedy elnök meggyilkolása is számos összeesküvés-elméletet szült, ráadásul a későbbi események is úgy alakultak, hogy a közvéleménynek oka legyen a gyanúra. A ravaszt a megtalált ujjlenyomatok alapján egy Lee Harvey Oswald nevű férfi, a tankönyvraktár dolgozója húzta meg, aki, mint később kiderült, erőteljesen rokonszenvezett a kommunistákkal, korábban egy ideig a Szovjetunióban is élt, miután pedig visszatért az Egyesült Államokba, Castro-barát propagandába kezdett a déli államokban. Oswald, aki Kennedy meggyilkolása után egy őt megállító közrendőrrel is végzett, órákkal a merénylet után, egy színházban került a hatóságok kezére; túl sok idő ugyanakkor nem maradt kihallgatására, ugyanis két nappal később egy texasi bártulajdonos, Jack Ruby lelőtte őt, amint éppen átszállították a rendőrkapitányságról egy dallasi börtönbe.

Ruby – aki tettét állítólag Kennedy iránt érzett szimpátiája miatt hajtotta végre – az újabb merénylettel tehát megágyazott az összeesküvés-elméleteknek, hiszen a gyanúsított hirtelen halála tovább fokozta a Dealey Plazán tartózkodó szemtanúk közt terjedő pletykák által teremtett bizonytalanságot. A cáfolhatatlan bizonyításhoz Abraham Zapruder filmkockái és a tragédiáról készült fényképek önmagukban kevésnek bizonyultak, miután pedig Oswald vallomása nem került nyilvánosságra, a gyilkosság lehetséges előkészítőiről és indítékairól tengernyi spekuláció láthatott napvilágot.

Bár a Kennedy-gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottság 1964 során jelentésében arra az álláspontra jutott, hogy mind Oswald, mind Ruby magányos gyilkosként és hirtelen elhatározásból húzta meg a ravaszt, a közvélemény nem nyugodott bele az egyszerű magyarázatba, és majdnem öt évtized után is megszállottan keresi az „igazságot.” Máig számos teória kering arról, miszerint Oswald a november 22-i merénylet során nem egyedül lőtt, vagyis a Dealey Plaza környékén egy másik orvlövész is elrejtőzött, illetve, hogy Ruby a nyomok eltakarítására érdekében gyilkolt. Ezzel együtt a lehetséges indítékok között a hataloméhség, a szervezett bűnözés elleni harc meggátolása és a politikai zavarkeltés egyaránt megjelent, a vádlottak padjára pedig – képzeletben – Lyndon B. Johnson vagy az idősebb George Bush mellett a maffiát, a KGB-t, a CIA-t és Fidel Castrót is leültették. Ezen kétségkívül izgalmas elméletek hívei ugyanakkor konkrét bizonyítékokkal mindez idáig nem szolgáltak.