rubicon
back-button Vissza
1959. szeptember 15.

Nyikita Hruscsov Washingtonba érkezik

Szerző: Tarján M. Tamás

„Úgy gondolja, hogy ha két képviselő, akik teljesen ellentétes nézeteket vallanak, találkoznak és kezet ráznak egymással, akkor a rendszereink között húzódó ellentét megszűnik majd? Mégis, miféle ábránd ez?”
(Nyikita Sz. Hruscsov)

1959. szeptember 15-én érkezett meg Washingtonba Nyikita Hruscsov első titkár, aki – a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetői közül elsőként – összesen 12 napot töltött az Egyesült Államokban abból a célból, hogy előmozdítsa a két szuperhatalom együttműködését.

Az 1950-es évek második felében a hidegháborús hatalmak viszonya ellentmondásosan alakult: egyfelől Hruscsov személyében egy olyan politikus került a Szovjetunió élére, aki – nagy meglepetésre – szakított a sztálini irányvonallal, másfelől viszont időről időre akadtak olyan események, melyek meggátolták az első titkár által meghirdetett „békés együttműködést.” Az 1956-os magyarországi forradalom vérbe fojtása, a szuezi válság, majd az 1957-es Nemzetközi Geofizikai Év keretein belül kibontakozó űrverseny súlyos tehertételnek bizonyult a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában, mindezt pedig betetőzte Hruscsov 1958 novemberében tartott beszéde, melyben „rosszindulatú daganatnak” nevezte Nyugat-Berlint, és zsarolással igyekezett rákényszeríteni a nyugati hatalmakat a kettészakított Németország ügyének rendezésére.

Az első titkár külpolitikájának kettős arculatát az mutatja meg leginkább, hogy Hruscsov a szovjet rakétaarzenál segítségével próbált nyomást gyakorolni az amerikaiakra, ezzel egy időben viszont mérsékelte a fegyverkezés ütemét, és a felszabaduló anyagi forrásokat az életszínvonal javítására szándékozott fordítani. A kommunista politikus emellett abban is jelentős szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1958-ban egyezményt írt alá a „kulturális kapcsolatok kiszélesítéséről”, melynek eredményeként a két szuperhatalom a következő esztendőben otthont adott a másik nemzeti kiállításának. Ennek keretében, Moszkvában került sor Richard Nixon alelnök és Hruscsov híres „konyhai vitájára”, amely esemény után a szovjet pártfőtitkár – mintegy viszonzásul – a tengerentúlra látogatott.

Hruscsov repülőgépe 1959. szeptember 15-én landolt Washingtonban, ahol az első titkár és Eisenhower elnök mintegy két órán keresztül tanácskozott, és ünnepélyesen hitet tett amellett, hogy a szuperhatalmaknak pozíciójuknál fogva a békére kell törekedniük. Ezt követően az orosz politikus egy hosszú körutat tett az Egyesült Államokban, mely során – többek között – ellátogatott egy iowai farmra és az IBM főhadiszállására, tanulmányozta a New York-i és Los Angeles-i bevásárlóközpontokat, felfedezte Hollywoodot, majd Roosevelt elnök özvegyénél is tiszteletét tette.

Hruscsov közismerten heves vérmérsékletének köszönhetően a túra emlékezetesre sikerült, ugyanis a szovjet vezető politikai vitába bonyolódott a 20th Century Fox filmvállalat igazgatójával, de később az is szerfelett dühössé tette őt, hogy biztonsági okok miatt nem juthatott be az anaheimi Disneylandbe. A körutazás végül Eisenhower elnök Camp David-i rezidenciáján ért véget, majd a két politikus Washingtonban ismét tárgyalóasztalhoz ült. Hruscsov 12 nap után, szeptember 27-én tért haza a Szovjetunióba.

A szovjet első titkár „baráti látogatása” látszólag eredményesen végződött. A technológiai együttműködésről szóló ígéretek bizakodóvá tették az amerikai befektetői köröket, Hruscsov pedig azt könyvelhette el legnagyobb sikerének, hogy Eisenhower beleegyezett a kettészakított Németország státusának négypárti – szovjet, amerikai, francia, brit – rendezésébe. Másfelől ugyanakkor az is tény, hogy a történelmi jelentőségű látogatás pozitív hatásai nem bizonyultak sokkal tartósabbnak a találkozó által gerjesztett sajtószenzációnál. Az amerikai elnök szövetségesei hatására hamarosan visszatáncolt ígéretétől, az U–2-es kémrepülőgépek botránya, majd a kubai krízis miatt pedig alig egy év után ismét fagyossá vált a két hidegháborús szuperhatalom viszonya.