rubicon
back-button Vissza
1957. március 14.

A mirovi börtönben ér véget Esterházy János tragikus élete

Szerző: Molnár Imre

56 éves korában, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után halt meg Esterházy János a mírovi politikai foglyok börtönében, Csehszlovákiában. 1942. május 15-én, a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen memorandummal tiltakozott. A háború után mégis letartoztatták, s a Gulágra hurcolták. A csehszlovák hatóságok távollétében halálra ítélték, majd "kegyelemből" életfogytiglanra mentették. Szlovákiában máig hazaárulóként, fasiszta háborús bűnösként tartják számon.

Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Apja, idősebb Esterházy János (1864–1905) korai halála miatt özvegye, a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő (1875–1956) egyedül nevelte három gyermekét: Lujzát (1899–1966), Jánost és Máriát (1904–1975).  Élete első időszakának meghatározó élménye volt a lengyel édesanyától kapott mély istenhit, valamint a vegyes lakosságú szülőhely, ahol a magyarsággal együtt élő szlovákok nyelvét már gyermekkorában megtanulta. 1924-ben vette feleségül Serényi Lívia grófnőt. Házasságukból két gyermek született, János és Alice. Középiskoláit Budapesten végezte, majd birtokaira vonult vissza gazdálkodni. Azok közé tartozott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe. Ott találjuk őt a soproni népszavazást kiharcoló diákok között, majd szülőhelyének védelmében lett tagja egy Nyitrán szervezŐdŐ szabadcsapatnak.

1919-ben, az új ország, Csehszlovákia kormánya által meghozott földreform és az ebben kiszabott súlyos adóterhek következtében az Esterházy család sok más arisztokrata-birtokos családdal együtt egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe került. Esterházy ennek ellenére a kisebbségi léthelyzetben maradást választotta, s nem költözött a család trianoni Magyarország területén fekvő birtokaira. Itt az önvédelem lehetőségeit keresve került kapcsolatba a magyar kisebbség szerveződő politikai pártjainak vezetőivel. A gazdasági kényszer sodorta őt politikai pályára. Fiatalon, 1932. december 14-én lett az országos Keresztény Szocialista Párt vezetője. 1932-től a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választották. A mindig jókedélyű, a cigányzenét és a vigasságot kedvelŐ gróf már fiatalon a szlovákiai magyarság pártok feletti összefogásának lehetőségeit hirdette. Pályázatok kiírásával akarta ösztönözni egy olyan történelmi munka megszületését, amely nagyobb öntudatra sarkallja a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.