rubicon
back-button Vissza
1953. május 29.

A Mount Everest meghódítása

Szerző: Tarján M. Tamás

„Ha szégyennek számít, hogy én értem fel másodiknak a Mount Everest csúcsára, akkor együtt kell élnem ezzel a szégyennel.”

(Tendzin Norgaj)

1953. május 29-én délelőtt fél 12-kor jutott fel a Csomolungma tetejére Edmund Hillary új-zélandi hegymászó és segédje, Tendzin Norgaj. A két férfi majdnem kereken száz évvel azután érte el a Mount Everest néven is ismert hegy csúcsát, hogy a geodéták azt kiáltották ki a Föld legmagasabb pontjának.

Bár szinte már közhelyszámba megy, hogy a Csomolungma a világ legmagasabb hegye, ezt a megállapítást a földrajztudomány szakértői több szempontból is megcáfolhatnák: először is, a Hawaii szigetén található Mauna Kea-vulkán a tengerszint alatti részeivel együtt majdnem 1500 méterrel túlszárnyalja a Mount Everestet, ha pedig a Föld középpontjától számított távolságot vesszük alapul, akkor a köznyelvben is meghonosodott Chimborazo a győztes, mely bolygónk egyenlítői „kidudorodása” miatt jelentős előnyt élvez. A dél-amerikai csúcs egyébként korábban évszázadokon át birtokolta a „legmagasabb hegynek” kijáró címet, ám a brit gyarmatosítókkal együtt a földmérők is eljutottak a Himalája térségébe, ahol a Chimborazo már csak a „középmezőnybe” férhetett volna be.

Ennek következtében a 18. század végétől a Nanda Devit, majd a Dhaulagirit, 1838-tól pedig a Kangcsendzöngát tekintették a világ legmagasabb csúcsának, mígnem sok nehézség után – amit főleg Nepál elzárkózó politikája okozott – az indiai Radhanath Sikdar a rejtélyes „XV. csúcsot” tette az első helyre. Sikdar 1852. évi felmérése során 8840 méteresre becsülte a Csomolungmát, eredményeit pedig a 20. században csupán pár méterrel korrigálták; a modern földrajztudomány szerint a Mount Everest 8848 méter magas, ám növekedése még nem fejeződött be, ugyanis a tektonikai lemezek közeledése folytán a kőzetek gyűrődése ma is tart. Ez a folyamat persze rendkívül lassú: a Nepál és Tibet határán található hegy évente mintegy 3-5 milliméterrel lesz magasabb, és átlagosan 27 milliméterrel csúszik északabbra.

A Föld legmagasabb hegycsúcsát a világ egyik felén ma is Csomolungmának, míg másutt Mount Everestnek nevezik, amire elsősorban a felfedezés nehézségei adnak magyarázatot. Bármily meglepő, a Himaláját feltérképező brit földmérők ragaszkodtak ahhoz, hogy a csúcsokat az ott élő népek által adott néven vezessék katalógusba, ahol pedig erre nem nyílt lehetőség, ott

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.