rubicon
back-button Vissza
1946. október 5.

Gróf Bethlen István halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.” (Bethlen István a nyilasoknak az Országgyűlésben)

1946. október 5-én hunyt el gróf Bethlen István, a Horthy Miklós nevével fémjelzett keresztény-konzervatív rendszer legjelentősebb államférfija, aki egy évtizedes kormányzása alatt konszolidálta a politikai életet, növekvő pályára állította a megcsonkított ország gazdaságát, ezzel együtt pedig a korszak kulturális és szociális reformjait is megalapozta. Bethlen, miután következetes konzervativizmusával a második világháború után is megőrizte hitelét, az országot felszabadító és újra megszálló szovjetek szemében különösen veszélyes politikai ellenfélnek bizonyult, ezért életét moszkvai fogságban, egy börtönkórházban fejezte be.

Az 1874-es születésű politikus apai ágról a Bethlenek, anyai ágról pedig a Telekiek famíliájára vezethette vissza őseit, vagyis nem csak Erdély, hanem az egész ország arisztokratái között előkelő helyet foglalt el. Bethlen István tanulmányait – származásának megfelelően – a bécsi Theresianumban, majd a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karán folytatta, később pedig a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémiát is elvégezte. A gróf az erdélyi politikai életbe már a 19. század utolsó éveiben bekapcsolódott, 1901-ben pedig országgyűlési képviselőnek is megválasztották, mely pozícióját – az 1919–21 közti időszak kivételével – egészen 1939-ig megtarthatta. Bethlen a dualizmus időszakában előbb a szabadelvűek oldalán, az 1904-es válságot követően azonban ellenzékben, a függetlenségiek, majd az alkotmánypártiak táborában politizált.

Bethlen 1918 őszén, a Monarchia összeomlása és Magyarország széthullása idején a Károlyi-féle köztársasági kormányzat konzervatív ellenzékének vezéralakja lett: 1919 februárjában megalapította a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját, a kommunisták hatalomátvétele után pedig – bécsi emigrációban – létrehozta az Antibolsevista Comitét. Utóbbi szervezet vezetőjeként a gróf jelentős szerepet játszott a Horthy Miklós nevével fémjelzett keresztény-konzervatív rendszer hatalomra kerülésében, ennek megfelelően befolyása tovább növekedett, részt vett például a párizsi béketárgyalásokon is. Az időközben kormányzói pozícióba emelkedett Horthy már 1920-ban szívesen látta volna Bethlent a miniszterelnöki székben, ám a pártok határozottan ellenezték kinevezését; helyette Teleki Pál alakíthatott

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.