rubicon
back-button Vissza
1946. augusztus 22.

Sztójay Döme kivégzése

Szerző: Tarján M. Tamás

1946. augusztus 22-én végezték ki – a népbíróság ítélete nyomán – Sztójay Döme egykori berlini katonai attasét és meghatalmazott követet, az 1944. március 19-i német megszállás után felállított magyar bábkormány miniszterelnökét.

A szerb családból származó Sztójay – még Dimitrije Sztojakovics néven – 1883-ban, Versecen látta meg a napvilágot. Katonai pályáját a Monarchia hadseregében kezdte, ezredesként harcolt az első világháborúban, majd Horthy Nemzeti Hadseregében szolgált, mint a kémelhárítás egyik vezetője. A húszas évek elején léptették elő tábornokká, 1925-ben pedig Berlinbe került mint katonai attasé; ebben az időszakban változtatta nevét Sztojakovicsról Sztójayra. A tábornokot 1933-ban hazahívták Magyarországra, és két évig a Honvédelmi Minisztériumban alkalmazták, majd Gömbös Gyula őt nevezte ki berlini magyar követnek.

Sztójay Döme ezt a pozíciót egészen 1944-ig, miniszterelnöki kinevezéséig megtartotta, és ebben a kilenc évben mindent megtett azért, hogy Magyarországot a német–olasz tengely mellé állítsa. Berlini követként jó kapcsolatot épített ki a Ribbentrop-féle külügyminisztérium alkalmazottaival, és kellően együttműködőnek bizonyult ahhoz, hogy a nácik komolyabb feladatokat bízzanak rá. Nem véletlen, hogy 1944. március 19-e után, amikor a németek megszállták Magyarországot, Hitler és teljhatalmú biztosa, Edmund Veesenmayer, Imrédy Bélát vagy Sztójayt akarták a miniszterelnöki székben látni. Miután Horthy úgy gondolta, a polgári származású Imrédyhez képest egykori katonája talán lojálisabb lesz, március 23-án – Kállay Miklós leváltása után – őt nevezte ki a kormány élére.

A kormányzónak végül is csalódnia kellett, mert Sztójay öthónapos kormányzása során maradéktalanul – vagy inkább erélytelenül – kiszolgálta a megszállókat. 1944 márciusa után újabb honvédcsapatok küldtek a keleti frontra, az ellenzéki sajtóorgánumokat – például Népszava, Magyar Nemzet – betiltották, számos politikust és publicistát börtönbe vetettek, és életbe léptették a nácik által régóta szorgalmazott zsidótörvényeket. Sztójay kormányra kerülése után hamarosan rendeletet hoztak a sárga csillag kötelező viseletéről, a zsidókat megfosztották házaiktól, üzleteiktől, személyes tulajdonuktól, és gettókba zárták őket. Emellett Budapesten és a vidéki városokban hamarosan hatalmas halmokat gyújtottak a zsidó – vagy annak tekintett – szerzők könyveiből, hanglemezeiből. Mint kormányfő,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.